FONTOS!!!
A kék színű szövegek új, vagy módosított, a piros színűek törölt részek. A törölt részek azért szerepelnek itt, hogy a különbséget szemléltetni lehessen.

Tartalomjegyzék:
I. SZABÁLY – A JÁTÉK
      1. § Meghatározás
II. SZABÁLY – MÉRETEK ÉS FELSZERELÉSEK
      2. § A pálya és a vonalak méretei
      3. § Felszerelések
III. SZABÁLY – JÁTÉKVEZETŐK, A JEGYZŐASZTAL HIVATALOS SZEMÉLYEI ÉS A KOMISZÁR, ÉS KÖTELESSÉGEIK
      4. § Játékvezetők, a jegyzőasztal hivatalos személyei és a komiszár
5. § Első játékvezető: kötelességek és hatáskörök

      6. § Játékvezetők: A játékvezetői döntések ideje és helye
7. § Játékvezetők: Kötelességeik a szabályok megszegése esetén

      8. § Játékvezetők: Sérülés
      9. § A jegyző és segítője: Kötelességeik
10. § Az időmérő: Kötelességei

      11. § 24 mp-es készülék kezelője: Kötelességei
IV. SZABÁLY – CSAPATOK
      12. § Csapatok
13. § Játékosok és cserejátékosok
      14. § Játékosok: Sérülés
15. § Csapatkapitány: kötelességek és hatáskörök
16. § Edzők: kötelességek és jogok
V. SZABÁLY – A JÁTÉK SZABÁLYOZÁSA
      17. § Játékidő, döntetlen állás és hosszabbítások
      18. § A mérkőzés kezdete
19. § A labda játékhelyzetei
20. § A játékos és a játékvezető helyzete
21. § Feldobás
22. § Hogyan játszanak a labdával
23. § A labda birtoklása
24. § Kosárradobó játékos
25. § Kosár: Mikor érvényes és értéke
26. § Bedobás
27. § Csapat terhére írt holtidő
28. § Csere
29. § Mikor ér véget a negyed vagy a mérkőzés
30. § A mérkőzés elvesztése feladással
31. § A mérkőzés elvesztése játékoshiány miatt
      32. § Szabálysértések
      33. § Határvonalon kívüli játékos, határvonalon kívüli labda
      34. § Labdavezetés
      35. § Lépésszabály
      36. § Három másodperc
      37. § Szorosan védett játékos
38. § Nyolc másodperc
39. § Huszonnégy másodperc
40. § Védőtérfélre visszajuttatott labda
41. § Labdaakadályozás és kosárakadályozás
VII. SZABÁLY – HIBÁK
      42. § Hibák
      43. § Érintkezés
      44. § Személyi hiba
45. § Kettős hiba
46. § Sportszerűtlen hiba
47. § Kizáró hiba
48. § A viselkedés szabályai
49. § Játékos által elkövetett technikai hiba
      50. § Edzők, segédedzők, cserejátékosok vagy csapatkísérők által elkövetett technikai hiba
      51. § Játékszünetben elkövetett technikai hibák
52. § Verekedés
VIII. SZABÁLY – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
      53. § Alapelv
      54. § A játékos által elkövetett öt hiba
55. § Csapathibák – Büntetés
56. § Különleges helyzetek
57. § Büntetődobások

      58. § Helyesbíthető tévedések
59. § Az MKOSZ kiegészítése

A. JÁTÉKVEZETŐI KARJELZÉSEK

I. SZABÁLY – A JÁTÉK

 

1. § Meghatározás

1.1 A kosárlabda játék

A kosárlabda játékot két (2), öt (5) főből álló csapat játssza. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint, hogy megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve kosár (gól) elérésében.

1.2 Kosár: saját/ellenfél

Az a kosár, amelyet egy csapat támad, az az ellenfél kosara, és az a kosár, amelyet egy csapat véd, az a saját kosara.

1.3 A labda mozgása

A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül.

1.4 A mérkőzés győztese

A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el.

 

II. SZABÁLY – MÉRETEK ÉS FELSZERELÉSEK

 

2. § A pálya és a vonalak méretei

2.1 A játéktér

A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. (1. ábra)

A FIBA hivatalos fő eseményein és valamennyi újonnan épített pályán: a játéktér hossza 28 m, szélessége 15 m, a határvonalak belső szélén mérve.

Minden más versenyen a FIBA illetékes szerve – a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség – jogosult minimum 26 m hosszúságú és 14 m szélességű pályák jóváhagyására.

2.2 Belmagasság

A terem mennyezete vagy a legalacsonyabban lévő akadály legalább 7 m magasan legyen.

2.3 Világítás

A játékteret egyenletesen és megfelelően kell megvilágítani. A fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok és a játékvezetők látását ne zavarják.

2.4 Vonalak

Minden vonal azonos (lehetőleg fehér) színű, 5 cm széles és jól látható legyen.

2.4.1 Alapvonalak és oldalvonalak

A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek.

A játéktér legalább 2 m-re legyen bármilyen akadálytól, beleértve a csapatpadon ülő személyeket is.

2.4.2 Középvonal

A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani.

2.4.3 Büntetődobó vonalak, szigorított területek és büntetődobó sávok

A büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől. Középpontja a két alapvonal felezőpontját összekötő képzeletbeli egyenesen fekszik.

A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőponjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek. Ezek a vonalak, kivéve az alapvonalakat, a szigorított terület részei. A szigorított területek belsejét be lehet festeni, de a színének azonosnak kell lennie a középkörével.

A büntetődobó sávok a szigorított területek egy 1,80 m sugarú félkörrel megnövelve. A félkörök középpontjai megegyeznek a büntetődobó vonalak középpontjaival. Hasonló félköröket kell meghúzni – szaggatott vonallal – a szigorított területeken belül is.

A játékosok büntetődobások alatti felállásához szükséges helyközöket a 2. ábra szerint kell felfesteni.

2.4.4 Középkör

A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral. Ha a középkör belseje festve van, akkor színének azonosnak kell lennie a szigorított területével.

2.4.5 A hárompontos mezőnykosár területe
(1. és 3. ábra)

A csapat hárompontos mezőnykosár területe a pálya teljes alapterülete, kivéve az ellenfele kosarához közeli területet, amelyhez – azt határolva – az alábbiak tartoznak:

Az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,25 m-re az ellenfél kosarának középpontjából merőlegesen a talajra vetített ponttól. E pont távolsága az alapvonal felező pontjának belső szélétől 1,575 m.

Egy, a külső szélén mért 6,25 m sugarú félkörív (a fentebb említett középponttal), mely a párhuzamos egyeneseket köti össze.

2.4.6 A csapatpad területek (1. ábra)

A csapatpad területeket a játéktéren kívül, a jegyzőasztallal és a csapatpadokkal azonos oldalon, az alábbiak szerint kell kijelölni:

A területeket két, legalább 2 m hosszú, az oldalvonalra merőleges vonal határolja, melyek egyike az alapvonal meghosszabbítása, a másikat a középvonaltól 5 m-re kell meghúzni.

2.5 A jegyzőasztal és a cserejátékosok padjának/székeinek elhelyezése (4. ábra)

A FIBA hivatalos fő eseményein, valamint ajánlottan az összes többi eseményen is az alábbi elrendezés szerint kell a csapatpadokat és a cserejátékosok padját/székeit elhelyezni:

 

3. § Felszerelések

A kosárlabda pálya felszereléseinek részletes leírását lásd a Kosárlabda Felszerelések Mellékletében.

3.1 Palánkok és palánktartók (5. ábra)

3.1.1 A palánkokat arra alkalmas, áttetsző anyagból (lehetőleg biztonsági üvegből), egy darabból kell készíteni.

Ha más, nem átlátszó anyag(ok)ból készül(nek), akkor fehérre kell festeni.

3.1.2 A palánkok mérete vízszintesen 1,80 m, függőlegesen 1,05 m.

3.1.3 A palánkok összes vonalát az alábbiak szerint kell felfesteni:

·         Fehérre, ha a palánkok átlátszóak.

·         Minden más esetben feketére.

·         5 cm szélesre.

3.1.4 A palánkok elülső felülete sima, az alábbi vonalakkal jelölve (5. ábra):

3.1.5 A palánkokat szilárdan rögzíteni kell a következők szerint (6. ábra):

·         A játéktér mindkét végén merőlegesen a talajra, párhuzamosan az alapvonalakkal.

·         Az elülső felületük függőleges középvonala meghosszabbítva egy-egy olyan pontot ad a talajon, amelyek 1,20 m távolságra vannak az alapvonalak belső szélének felezőpontjaitól, és az alapvonalakra merőleges képzeletbeli egyenesen fekszenek.

3.1.6 A kosárlabda palánkok párnázása (7. ábra)

3.1.7 A palánktartó szerkezetek feleljenek meg az alábbiaknak (6. ábra):

·         A palánkot tartó szerkezet elülső felületének (beleszámítva a párnázást) az alapvonal külső szélétől legalább 2 m-re kell lennie. Ezt a háttértől elütő, élénk színűre kell festeni úgy, hogy a játékosok jól láthassák.

·         A palánktartó állványt biztonságosan a talajhoz kell rögzíteni, hogy ne mozduljon el.

·         A palánk mögötti tartószerkezetek alulsó felületét a palánk elülső felületétől mért 1,20 m mélységben ki kell párnázni.

·         A párnázás minimálisan 5 cm vastagságú legyen és a palánk párnázásának tömörségével egyezzen meg.

Minden palánktartó szerkezet játéktér felé eső felületét ki kell párnázni a talajtól számítva minimum 2,15 m magasságig. A párnázás minimális vastagsága 10 cm legyen.

3.1.8 A párnázást úgy kell elkészíteni, hogy megakadályozza bármilyen testrész beszorulását.

3.2 A kosarak (8. ábra)

A kosarak gyűrűkből és hálókból állnak.

3.2.1 A gyűrűket az alábbiak szerint kell elkészíteni:

·         Tömör acélból, minimum 45 cm belső átmérővel, narancsszínűre festve.

·         Fémrészük vastagsága minimum 1,6 cm, maximum 2,0 cm legyen, alulról hálórögzítő szerkezettel ellátva úgy, hogy megakadályozza az ujjak beszorulását.

·         A hálót 12, egymástól egyenlő távolságra lévő helyen kell a gyűrűhöz rögzíteni. A hálót rögzítő szerkezeten nem lehet sem éles perem, sem akkora rés, amelybe az ujjak beférnek.

·         A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra. Ezért nem szabad közvetlen összeköttetésnek lenni a gyűrű, az azt rögzítő tartószerkezet és a palánk (üveg vagy átlátszó anyag) között. A rések olyan kicsik legyenek, hogy megakadályozzák az ujjak beszorulását.

·         Mindkét gyűrű felső széle a talajtól 3,05 m magasságban, vízszintes síkban van, egyenlő távolságra a palánk két függőleges szélétől.

·         Belső szélük legközelebbi pontja 15 cm-re van a palánk elülső felületétől.

3.2.2 A nyomásra billenő gyűrűk használata engedélyezett.

3.2.3 A hálókat a következőképpen kell elkészíteni:

·         A hálók fehér zsinegből készülnek. A gyűrűkről úgy kell függeniük, hogy a kosáron áthaladó labda esését átmenetileg fékezzék. Hosszuk legalább 40 cm legyen és ne haladja meg a 45 cm-t.

·         Mindkét háló 12 hurokkal rögzítendő a gyűrűhöz.

·         A háló felső részének annyira merevnek kell lennie, hogy megakadályozza:

         A háló alulról gyűrűre való felakadását, ezáltal akadály képződését.

         A labda elakadását a hálóban vagy kipattanását a hálóból.

3.3 Kosárlabdák

3.3.1 A labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal.

3.3.2 Külső felületének anyaga bőrből, műbőrből, gumiból vagy műanyagból készüljön.

3.3.3 A labdát olyan keményre kell felfújni, hogy a legalsó pontjától mért megközelítőleg 1,80 m magasról a játéktérre leejtve a labda legfelső pontjáig mérve legalább 1,20 m, illetve legfeljebb 1,40 m magasra pattanjon fel.

3.3.4 A barázdák szélessége nem lehet több 0,635 cm-nél.

3.3.5 Kerülete nem lehet több 78 cm-nél és kevesebb 74,9 cm-nél (7-es méret). Tömege legfeljebb 650 g és legalább 567 g legyen.

3.3.6 A hazai csapatnak legalább két (2) használt, a fenti előírásoknak megfelelő labdát kell rendelkezésre bocsátania. A labda szabályszerű voltának eldöntésére egyedül az első játékvezető jogosult. Ha ezek a labdák nem felelnek meg mérkőzéslabdának, akkor választhatja a vendégcsapat labdáját vagy a csapatok által bemelegítéshez használt labdák egyikét.

3.4 Technikai felszerelések

A hazai csapatnak a következő technikai felszereléseket kell biztosítania, valamint a játékvezetők és a jegyzőasztal hivatalos személyeinek rendelkezésére bocsátania:

3.4.1 Mérkőzésóra és állítható óra

3.4.1.1 A mérkőzésóra a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára – a nézőket is beleértve – jól látható legyen.

3.4.1.2 Egy erre a célra alkalmas, látható készüléket (nem a mérkőzésórát) vagy állítható órát kell a holtidők mérésére használni.

3.4.1.3 Ha a fő mérkőzésórát a játéktér közepe felett helyezték el, akkor egy-egy ezzel összehangolt mérkőzésórát a játéktér mindkét végén is el kell helyezni elég magasan ahhoz, hogy minden résztvevő számára – a nézőket is beleértve – látható legyen. Mindkét így elhelyezett mérkőzésórának jeleznie kell a hátralévő játékidőt.

3.4.2 24 mp-es készülék

3.4.2.1 A 24 mp-es készüléknek legyen vezérlőegysége a kezeléséhez, és kijelzőegysége az alábbi követelményeknek feleljen meg:

·         Digitális visszaszámlálás, az időt másodpercekben jelezve,

·         Ne legyen kijelzés a készüléken, amikor a labda nincs egyik csapat birtokában sem.

·         Megállítható legyen és újraindításkor a mutatott értéktől tudjon visszaszámolva működni.

3.4.2.2 A kijelző egységeket az alábbiak szerint kell elhelyezni:

·         Két (2) kijelzőt kell a palánkok felett és mögött, azoktól 30 és 50 cm közötti távolságban felszerelni (6. és 9–A ábrák) vagy

·         Négy (4) kijelzőt kell a talajon elhelyezni, mind a négy (4) sarokban, 2 m-re az alapvonalak mögött (9-B ábra) vagy

·         Két (2) kijelzőt kell a talajon, az átlósan lévő sarkokban elhelyezni. A közelebbi kijelzőt a jegyzőasztaltól balra lévő saroknál kell elhelyezni. Mindkét kijelzőnek az alapvonalak mögött 2 m-re és az oldalvonalak meghosszabbításán belül 2 m-re kell lennie (9-C ábra).

3.4.2.3 A kijelző készülékeknek a mérkőzés minden résztvevője számára – beleértve a nézőket is – jól láthatóaknak kell lenniük.

3.4.3 Hangjelzők

Kötelezően legalább két (2), különböző hangú készülék szükséges, amelyek jól megkülönböztethető, nagyon hangos jelzést adnak:

·         Egy (1) az időmérő és a jegyző számára. Az időmérő készüléknek automatikusan kell megszólalnia, ezzel jelezve egy negyed vagy egy hosszabbítás végét. A jegyző és az időmérő szükség esetén kézzel is meg tudja szólaltatni, hogy a játékvezetők figyelmét felhívja, amikor holtidőt, cserét, stb. kértek, 50 mp eltelt a holtidőből vagy helyesbíthető tévedés történt.

·         Egy (1) a 24 mp-es időmérő számára, amelyik automatikusan szólal meg, jelezve ezzel a 24 mp lejártát.

Mindkét jelzésnek elég erősnek és jól hallhatónak kell lennie a legkedvezőtlenebb, legzajosabb körülmények között is.

3.4.4 Eredményjelző tábla

A mérkőzéssel kapcsolatos minden személy számára – beleértve a nézőket is – jól látható eredményjelző táblát kell biztosítani.

Az eredményjelzőnek legalább az alábbiakat kell mutatnia:

·         A játékidőt.

·         Az eredményt.

·         Az aktuális negyed számát.

·         A kikért holtidők számát.

3.4.5 Jegyzőkönyv

A FIBA hivatalos fő eseményein a FIBA Világ Technikai Bizottsága által jóváhagyott jegyzőkönyvet kell használni.

3.4.6 Játékoshibákat jelző táblák

Játékoshibákat jelző táblákat kell a jegyző számára biztosítani. A táblák fehérek, a rajtuk lévő számok magassága minimum 20 cm, szélessége 10 cm, 1-től 5-ig számozottak (1-től 4-ig fekete, az 5-ös piros).

3.4.7 Csapathibák jelzői

Két (2) csapathibajelzőt kell a jegyző számára biztosítani.

Ezek pirosak, legalább 20 cm szélesek, 35 cm magasak, és úgy készítendők el, hogy a jegyzőasztalra helyezve a játékban résztvevők számára – a nézőket is beleértve – jól láthatóak legyenek.

Használhatók elektromos vagy elektronikus készülékek is, de azoknak a fent leírt színűnek és méretűnek kell lenniük.

3.4.8 Csapathibák számlálója

Megfelelő készülék szükséges a csapathibák számának jelzésére 1-től 5-ig, ami jelzi, ha egy csapat a büntetőszabály hatálya alá került (55. § – Csapathibák: Büntetés)

3.4.9 Elektronikus vagy kézi labdabirtoklást jelző készülék

3.5 Létesítmények és felszerelések a FIBA hivatalos fő eseményein

Az alábbiakban felsorolt létesítmények és felszerelések szükségesek a FIBA hivatalos fő eseményein: Olimpiai Tornákon; Férfi és Női, Junior Férfi és Női, Ifjúsági Férfi és Női Világbajnokságokon; Férfi és Női, Junior Férfi és Női Kontinentális Bajnokságokon.

Ezek a létesítmények és felszerelések ajánlottak minden más eseményen is.

3.5.1 A nézőket legalább 5 méterre kell ültetni a pálya határvonalainak külső szélétől.

3.5.2 A játéktér:

·         Fából készül.

·         5 cm-es széles vonalakkal határolt.

·         Valamint egy további határsávval, legalább 2 m szélességben, erősen elütő színnel (10. ábra). E határsáv színe egyezzen meg a középkör és a szigorított terület színével.

3.5.3 Szükséges négy (4) pályatörlő, kettő mindegyik félpályához.

3.5.4 A palánkok biztonsági üvegből készüljenek.

3.5.5 A labda felülete bőrből készüljön. Az esemény szervezői kötelesek biztosítani legalább 12 azonos gyártmányú és minőségű labdát edzés céljára a mérkőzés előtti bemelegítéshez.

3.5.6 A pálya fölötti megvilágítás ne legyen kevesebb 1500 lux-nál. Ezt a pálya felett 1,5 m-re kell mérni. A világítás feleljen meg a televíziós közvetítés követelményeinek.

3.5.7 A játékteret fel kell szerelni a következőkben felsorolt elektromos készülékekkel úgy, hogy azok a jegyzőasztaltól, a játéktérről, a csapatpadokról, és a játék minden résztvevője számára – a nézőket is beleértve – jól láthatóak legyenek:

3.5.7.1 Két nagy eredményjelző, egy-egy a pálya két végénél (11. ábra):

·         A játéktér felett elhelyezett eredményjelző (kocka) nem teszi szükségtelenné a két, fent leírt eredményjelző használatát.

·         A mérkőzésórához egy kezelőberendezést kell biztosítani az időmérő és külön egy másikat, a jegyző segítője számára.

·         Az eredményjelzők tartalmazzanak egy jól látható digitális, visszaszámláló típusú órát, amely nagyon erős automatikus hanggal jelzi a negyed vagy a hosszabbítás játékidejének végét.

·         Az eredményjelző mérkőzésórájának és az eredményt mutató kijelzőnek legalább 30 cm magasnak kell lenni.

·         Az összes órának egymással szinkronban kell működni, jelezve a hátralévő játékidőt végig a mérkőzésen.

·         Minden negyed és hosszabbítás utolsó 60 másodpercében a hátralévő játékidőt tizedmásodperces pontossággal kell jelezniük.

·         Az órák közül az egyiket az első játékvezetőnek ki kell jelölnie mérkőzésórának.

·         Az eredményjelzőknek (11. ábra) jelezniük kell továbbá:

         Mindegyik játékos számát, és lehetőleg a vezetéknevét.

         A csapatok által elért pontokat, és lehetőleg a játékosok által egyénenként elért pontokat is.

         Csapatonként valamennyi játékos által elkövetett hibák számát (ez nem teszi feleslegessé a jelzőtáblák használatát, amelyekkel a jegyző a hibákat jelzi).

         A csapathibák számát 1-től 5-ig (az 5. elérésekor megállítható legyen).

         A negyedek számát 1-től 4-ig, és E-t a hosszabbítás(ok)hoz.

         A csapatok terhére írt holtidők számát 0-tól 3-ig.

3.5.7.2 Egy-egy 24 mp-es készülék (12. ábra) mérkőzésórával és élénkvörös lámpával kiegészítve, melyeket a palánkok fölött és mögött 30 és 50 cm közötti távolságban kell elhelyezni (6. ábra)

·         A 24 mp-es készülék digitális, önműködően visszaszámláló, amely az időt másodpercekben mutatja és egy nagyon hangos, önműködő hangjelzéssel jelzi a 24 mp lejártát.

·         A 24 mp-es készüléket úgy kell a mérkőzésórával összekötni, hogy:

         Amikor a fő mérkőzésóra megáll, a 24 mp-es készülék szintén álljon meg.

         Amikor a fő mérkőzésóra elindul, a 24 mp-es készüléket kézzel lehessen elindítani.

         Amikor a 24 mp-es készülék jelzése megszólal, a fő mérkőzésórát megállítsa.

·         A 24 mp-es készülék számjegyeinek és a kiegészítő mérkőzésóra számjegyeinek színei különbözzenek.

·         Minden kiegészítő mérkőzésóra feleljen meg a fenti előírásoknak.

·         A palánkok feletti és mögötti fényjelzés legyen:

         Összekapcsolva a fő mérkőzésórával oly módon, hogy a negyed vagy a hosszabbítás végét jelző dudaszó megszólalásakor élénkvörös fénye kigyulladjon.

         Összekapcsolva a 24 mp-es készülékkel oly módon, hogy a 24 mp leteltét közlő jelzés felhangzásakor élénkvörös fénye kigyulladjon.

 

III. SZABÁLY – JÁTÉKVEZETŐK, A JEGYZŐASZTAL HIVATALOS SZEMÉLYEI ÉS A KOMISZÁR, ÉS KÖTELESSÉGEIK

 

4. § Játékvezetők, a jegyzőasztal hivatalos személyei és a komiszár

4.1 A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van.

Továbbá a FIBA illetékes szervének – a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség – van joga alkalmazni a „három játékvezetős rendszert”, ahol egy első és két második játékvezető működik.

4.2 A jegyzőasztal hivatalos személyei a jegyző, a jegyző segítője, az időmérő, és a 24 mp-es időmérő.

4.3 Lehet komiszár is a mérkőzésen. Neki a jegyző és az időmérő között kell ülnie. A mérkőzés alatt elsődleges kötelessége az asztalnál ülő hivatalos személyek munkáját felügyelni, és az első és a második játékvezető segítségére lenni a mérkőzés zavartalan lebonyolításában.

4.4 Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy adott mérkőzésnek egyik játékvezetője sem kötődhet semmiféle módon a pályán jelenlévő csapatokhoz vagy klubokhoz.

4.5 A játékvezetőknek, a jegyzőasztal hivatalos személyeinek és a komiszárnek e szabályokkal összhangban kell vezetniük a mérkőzést és nincs joguk ahhoz, hogy hozzájáruljanak e szabályok megváltoztatásához.

4.6 A játékvezetők öltözéke szürke trikó, hosszú fekete nadrág és fekete zokni, valamint fekete kosárlabda cipő.

4.7 A FIBA hivatalos fő eseményein a jegyzőasztal hivatalos személyeinek egyforma öltözéket kell viselniük.

5. § Első játékvezető: kötelességek és hatáskörök

Az első játékvezető kötelességei:

5.1 Megvizsgálja és jóváhagyja a mérkőzés során használandó összes felszerelést.

5.2 Kijelöli a hivatalos mérkőzésórát, 24 mp-es készüléket, állítható órát és jóváhagyja a jegyzőasztal hivatalos személyeit.

5.3 Nem engedheti meg, hogy bármelyik játékos olyan tárgyat viseljen, amely sérülést okozhat.

5.4 Az 1. és 3. negyed, valamint a hosszabbítás(ok) kezdetén elvégzi a feldobást.

5.5 Joga van a mérkőzést megállítani, ha a körülmények indokolják.

5.6 Joga van eldönteni, hogy a mérkőzést feladással veszíti el az a csapat, amelyik felszólítása ellenére megtagadja a játék folytatását, vagy cselekedeteivel megakadályozza a mérkőzés lejátszását.

5.7 Gondosan ellenőrzi a jegyzőkönyvet és jóváhagyja az eredményt a második és negyedik negyed vagy a hoszszabbítás(ok) végén, illetve bármikor, amikor szükségesnek tartja.

5.8 Meghozza a végső döntést amikor szükséges, vagy ha a játékvezetők nem értenek egyet. A végső döntés meghozatalához egyeztethet partnerével, a komiszárral és/vagy a jegyzőasztal hivatalos személyeivel.

5.9 Joga van dönteni minden olyan esetben, amelyről ezek a szabályok kifejezetten nem intézkednek.

6. § Játékvezetők: A játékvezetői döntések ideje és helye

6.1 A játékvezetőknek joguk van ítéletet hozni a szabályok megszegésekor függetlenül attól, hogy az a határvonalon belül vagy kívül történt, beleértve a jegyzőasztalt, a csapatpadokat és közvetlenül a vonal mögötti területeket.

6.2 A játékvezetők hatásköre akkor kezdődik, amikor belépnek a terembe, azaz húsz (20) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt, és akkor fejeződik be, amikor a játékvezetők a mérkőzés végét jóváhagyták. Amikor a játékidő végén az első játékvezető jóváhagyja és aláírja a jegyzőkönyvet, akkor fejeződik be a játékvezetők intézkedési joga és kapcsolata a mérkőzéssel.

6.3 Előfordulhat, hogy sportszerűtlenül viselkednek a játékosok, edzők, segédedzők vagy csapatkísérők a mérkőzés tervezett kezdési időpontja előtti 20 percet megelőző időszakban, vagy a játékidő vége, és a jegyzőkönyv jóváhagyása és aláírása közötti időben. Ebben az esetben az első játékvezető a jegyzőkönyv aláírása előtt írja rá az esetet a jegyzőkönyv hátoldalára, majd a komiszár vagy az első játékvezető küldjön részletes jelentést az eseményt rendező szervnek.

6.4 Ha a csapatok valamelyike óvást jelent be, a komiszár vagy az első játékvezető köteles a játékidő lejártát követő egy órán belül jelenteni az esetet az eseményt rendező szervnek.

6.5 Ha hosszabbítás szükséges a negyedik negyed vagy egy hosszabbítás után, annak végével egyidejűleg vagy azt éppen megelőzően elkövetett hibát követő büntetődobás(ok) eredményeképpen, akkor a játékidő végét jelző hangjelzés után, de a büntetődobás(ok) befejezése előtt elkövetett minden hibát játékszünetben elkövetett hibának kell tekinteni, és aszerint kell büntetni.

6.6 Egyik játékvezetőnek sincs joga figyelmen kívül hagyni vagy megkérdőjelezni a másik ítéletét, amelyet az a jelen szabályokban lefektetett, rá vonatkozó jogkörén belül hozott.

7. § Játékvezetők: Kötelességeik a szabályok megszegése esetén

7.1 Meghatározás

A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el.

7.2 Eljárás

7.2.1 Szabálysértés vagy hiba elkövetésekor a játékvezető sípoljon és egyidejűleg a megfelelő jelzéssel adjon jelet a mérkőzésóra megállítására, így téve holttá a labdát (lásd Játékvezetők Kézikönyve, 7. fejezet, Jelzések és végrehajtásuk).

7.2.2 A játékvezetők ne sípoljanak sikeres büntetődobás vagy mezőnykosár után, sem a labda élővé válásakor.

7.2.3 Minden hibát vagy feldobással járó ítéletet követően a játékvezetők cseréljenek helyet a pályán.

7.2.4 Minden nemzetközi mérkőzésen, amennyiben egy döntés világossá tételéhez szóbeli magyarázat szükséges, akkor az angol nyelven történjék.

8. § Játékvezetők: Sérülés

Ha egy játékvezető sérül meg, vagy bármely más okból nem képes folytatni a mérkőzés vezetését a sérülést követő 10 percen belül, a mérkőzést folytatni kell. A másik játékvezető egyedül vezeti végig a mérkőzést, kivéve, ha lehetőség van a sérült játékvezető megfelelő helyettesítésére. Miután a komiszárral egyeztetett, a nem sérült játékvezető dönt a helyettesítésről.

9. § A jegyző és segítője: Kötelességeik

9.1 A jegyző köteles a hivatalos jegyzőkönyvet használni:

         Beírja a megfelelő rovatba a mérkőzést kezdő játékosok, valamint minden cserejátékos nevét és számát, akik résztvesznek a mérkőzésen. A csapat kezdő öt (5) játékosával, a cserékkel vagy a játékosok számozásával kapcsolatban történt szabályszegés esetén, felfedezése után, amint lehetséges értesítse a közelben lévő játékvezetőt.

         Vezeti az elért pontok időrend szerinti, folyamatos összegzését, bejegyzi a sikeres mezőnykosarakat és büntetődobásokat.

         Jegyzi a játékosok ellen ítélt személyi és technikai hibákat. A jegyző azonnal közölje valamelyik játékvezetővel, ha egy játékos ellen az ötödik hibát ítélték. Hasonlóan jegyezze be az edzők elleni technikai hibákat, és azonnal tájékoztassa valamelyik játékvezetőt, amikor az edzőt ki kell zárni a játékból.

9.2 A jegyző köteles továbbá:

         Értesíteni a játékvezetőket a következő holtidőkérési lehetőségkor, ha egy csapat holtidőt kért, jegyezni a holtidőket, és a játékvezetőn keresztül tájékoztatni az edzőt, ha már nincs több kikérhető holtideje a negyedben vagy hosszabbításban.

         Jelezni, hogy a játékosok hányadik hibájukat követték el, mindkét edző számára láthatóan felemelve a játékos által elkövetett hiba számának megfelelő táblát.

         Kitenni a csapathibajelzőt azután, hogy a labda élővé vált a negyedik csapathibát követően, a jegyzőasztalnak azon csapatpad felőli oldalára, amelynek játékosai egy negyedben elkövettek négy hibát (személyit vagy technikait).

         Jelezni a cserekéréseket.

         Csak olyankor jelezni, amikor a labda holt, és mielőtt a labda újra élővé válik. A jegyző jelzése nem állítja meg a mérkőzésórát vagy a játékot, és a labdát sem teszi holttá.

9.3 A jegyző segítője az eredményjelző táblát kezeli és segít a jegyzőnek.

Amennyiben olyan eltérés van az eredményjelző és a hivatalos jegyzőkönyv között, melyet nem lehet eldönteni, a hivatalos jegyzőkönyv az érvényes, és az eredményjelzőt kell ennek megfelelően módosítani.

9.4 A következő jellemző hibák fordulhatnak elő a folyamatos eredmény beírásánál a jegyzőkönyvbe:

·         Három pontos mezőnykosarat érnek el, de csak két pontot írnak a jegyzőkönyvbe.

·         Kétpontos mezőnykosarat érnek el, de három pontot írnak a jegyzőkönyvbe.

Ha ezt a hibát játék közben veszik észre, akkor a jegyző várjon a jelzéssel az első holtlabdáig, és csak akkor hívja fel a játékvezetők figyelmét, hogy állítsák meg a játékot.

Ha ezt a hibát azután fedezik fel, miután a mérkőzésóra hangjelzése a mérkőzés végét jelezte és mialatt az első játékvezető ellenőrzi a jegyzőkönyvet, de még mielőtt a játékvezetők aláírnák a jegyzőkönyvet, az első játékvezető javítsa ki a hibát, és ha ez a javítás befolyásolja a végeredményt, akkor a végeredményt is.

Ha ezt a hibát azután fedezik fel, hogy a jegyzőkönyvet a játékvezetők aláírták, a hibát az első játékvezető már nem javíthatja ki. Az első játékvezető küldjön jelentést az eseményt rendező szervnek, leírva az esetet.

10. § Az időmérő: Kötelességei

10.1 Az időmérő részére biztosítani kell egy mérkőzésórát és egy állítható órát, és az ő kötelessége:

·         Mérni a játékidőt és a játékszüneteket.

·         Jelezni a csapatoknak és a játékvezetőknek, vagy gondoskodni értesítésükről legalább három perccel az első és a harmadik negyed kezdési időpontja előtt.

·         Elindítani a holtidőt mérő órát és jelezni, amint a holtidő megkezdése óta 50 másodperc eltelt.

·         Biztosítani, hogy a negyed vagy a hosszabbítás lejártát közlő jelzés nagyon hangosan és önműködően szólaljon meg. Ha a jelzése nem szólal meg vagy nem hallható, akkor bármilyen módon azonnal jelezze ezt a játékvezetőknek.

Jelzése a labdát holttá teszi, és a mérkőzésórát megállítja. Azonban nem válik holttá a labda a jelzésére abban az esetben, amikor a labda már levegőben van mezőnyből vagy büntetőből végzett kosárradobási kísérletnél.

10.2 A mérkőzésórát el kell indítani:

·         Feldobáskor, amikor valamelyik ugró játékos szabályosan elüti a labdát.

·         Sikertelen büntetődobás után, amikor a labda élő marad és érint egy játékost a pályán.

·         Bedobásnál, amikor a labda érint egy játékost a pályán.

10.3 A mérkőzésórát meg kell állítani, amikor:

·         A játékidő letelik a negyed vagy hosszabbítás végén.

·         A játékvezető sípol, miközben a labda élő.

·         A 24 mp-es készülék jelzése megszólal, miközben a labda élő.

·         Mezőnykosarat kapott az a csapat, amelyik holtidőt kért.

·         Sikeres mezőnykosarat érnek el a negyedik negyed vagy bármelyik hosszabbítás utolsó két (2) percében.

11. § 24 mp-es készülék kezelője: Kötelességei

A 24 mp-es készülék kezelője számára biztosítani kell egy 24 mp-es készüléket és azt a következőképpen kell működtetni:

11.1 Elindítani vagy újraindítani, amint egy játékos birtokába kerül az élő labda a játéktéren.

11.2 Megállítani és visszaállítani 24 mp-re úgy, hogy ne mutasson semmit a kijelző, amint:

·         A játékvezető sípol egy hiba, feldobás vagy szabálysértés megítélésekor, kivéve, ha a labda határvonalon kívülre került, és a labdát előzőleg is birtokló csapat jogosult a bedobásra.

·         A mezőnyből végzett kosárradobásnál a labda kosárba jut.

·         A mezőnyből végzett kosárradobásnál a labda érinti a gyűrűt.

·         A játékot megállítják a labdát birtokló csapat ellenfelének valamilyen tevékenysége miatt.

11.3 Vissza kell állítani 24 mp-re és akkor újraindítani, amikor egy ellenfél játékos birtokba veszi az élő labdát a pályán.

Az ellenfél egyszerű labdaérintése nem eredményez új 24 mp-es támadóidőt, ha ugyanaz a csapat birtokolja továbbra is a labdát.

11.4 Meg kell állítani, de nem kell visszaállítani 24 mp-re, ha ugyanaz a csapat jogosult bedobásra, amelyik előzőleg is birtokolta a labdát, az alábbiak következtében:

·         A labda határvonalon kívülre került.

·         Kettős hibát ítéltek.

·         A játékot megállítják a labdát birtokló csapat valamilyen tevékenysége miatt.

11.5          Meg kell állítani és nem szabad működtetni, azaz nem mutathat semmit a kijelző, amikor egy csapat birtokába kerül a labda és a mérkőzésórán 24 mp-nél kevesebb idő van hátra bármelyik negyedből vagy hosszabbításból.

 

IV. SZABÁLY – CSAPATOK

 

12. § Csapatok

12.1 Meghatározás

12.1.1 A játékengedély a csapatban való játékra adott hivatalos felhatalmazás, melyet a versenyt rendező illetékes szerv szabályzatában meghatároz. A korhatárokat szintén számításba kell venni.

12.1.2 A csapattag játékra jogosult, ha a mérkőzés kezdete előtt nevét beírták a jegyzőkönyvbe és ez a jogosultság addig tart, amíg el nem követ öt (5) hibát vagy a játékból ki nem zárják.

12.1.3 A játékidő alatt a csapat tagja lehet játékos vagy cserejátékos.

12.1.4 A csapatkísérő abban az esetben ülhet a csapatpadon, ha különleges feladata van, például menedzser, orvos, gyúró, statisztikus, tolmács. Az öt (5) hibát elkövetett játékos csapatkísérővé válik.

12.2 Szabály

A csapatokat a következő személyek alkotják:

·         Nem több, mint tíz (10) játékengedéllyel rendelkező csapattag.

·         Nem több, mint tizenkettő (12) játékengedéllyel rendelkező csapattag olyan tornákon, ahol egy csapatnak három (3) mérkőzésnél többet kell játszania.

·         Egy edző és – ha a csapat kívánja –, egy segédedző.

·         Egy csapatkapitány a csapat játékra jogosult csapattagjai közül.

·         Legfeljebb öt (5) különleges feladatot ellátó csapatkísérő.

13. § Játékosok és cserejátékosok

13.1 Meghatározás

A csapattag játékos, amikor a pályán van és játékra jogosult. A csapattag cserejátékos, amikor nem játszik a játéktéren vagy a játéktéren van, de nem jogosult játszani, mert elkövetett öt (5) hibát vagy kiállították.

13.2 Szabály

13.2.1 A játékidő alatt mindkét csapatból öt (5) játékosnak kell a pályán tartózkodnia, akik cserélhetők.

13.2.2 A cserejátékos akkor válik játékossá, amikor a játékvezető jelzi számára, hogy a játéktérre léphet. A játékos akkor válik cserejátékossá, amikor a játékvezető jelzi a helyére beálló cserejátékos számára, hogy a játéktérre léphet.

13.2.3 A csapatok játékosainak öltözéke a következőkből áll:

·         Elöl és hátul ugyanolyan meghatározó színű mez.

Minden játékosnak (férfiaknak és nőknek) a mérkőzés alatt a mezt a nadrágba tűrve kell viselniük. Az egyrészes mez és nadrág együtt megengedett.

·         A mez alatt rövid ujjú trikó (függetlenül a formájától) nem viselhető, hacsak nincs a játékosnak erre írásbeli orvosi engedélye. Ha az engedélyt megadták, a trikónak ugyanolyan színűnek kell lennie, mint a mez meghatározó színe.

·         Egyforma, elől és hátul azonos meghatározó színű nadrág, de lehet más színű is, mint a mez.

·         A nadrágszáron túlnyúló, a nadrággal azonos színű biciklinadrág viselhető.

13.2.4 Minden játékosnak olyan mezt kell viselnie, amelyen elől és hátul jól látható, a mez színétől elütő, egyszínű számok vannak.

A számok legyenek jól láthatóak, és:

·         A háton lévők legalább 20 cm magasak.

·         Az elől lévők legalább 10 cm magasak.

·         Legalább 2 cm szélesek.

·         A csapatok 4-15-ig terjedő számokat használhatnak.

·         Ugyanazon csapat játékosai nem viselhetnek azonos számokat.

A hirdetésnek – ahol engedélyezett – meg kell felelnie az arra az eseményre vonatkozó előírásoknak és sem a mez elején, sem a hátulján nem zavarhatja a számok láthatóságát.

13.2.5 Az első játékvezető nem engedélyezheti, hogy bármely játékos olyan eszközt viseljen, ami más játékosnak sérülést okozhat.

·         A következők nem engedélyezettek:

         Ujj-, kéz-, csukló-, könyök- vagy alkarvédők, öntvények, merevítők, amelyek bőrből, műanyagból, hajlékony (puha) műanyagból, fémből vagy bármilyen más kemény anyagból készültek, még akkor sem, ha puha anyaggal párnázottak.

         Olyan eszközök, amelyek vágást vagy horzsolást okozhatnak (körmöket rövidre kell vágni).

         Fejdíszek, egyéb fejviseletek és ékszerek.

·         A következők engedélyezettek:

         Váll-, felkar-, comb vagy lábszárvédő eszközök, ha megfelelően párnázottak úgy, hogy nem okoznak sérülést más játékosnak.

         Térdmerevítők, ha megfelelően fedettek.

         Orrvédő, még ha kemény anyagból is készült.

         Szemüveg, ha nem jelent veszélyt más játékosra.

         Maximum 5 cm széles fejpánt, nem horzsoló, egyszínű szövetből, hajlékony műanyagból vagy gumiból.

13.2.6 A játékosok által viselt valamennyi eszköznek a kosárlabda mérkőzésre alkalmasnak kell lennie. Semmilyen eszköz, amelyet a játékos magasságának, ugrásának növelésére terveztek, vagy ami bármely módon sportszerűtlen előnyt biztosít számára, nem engedélyezett.

13.2.7 Bármilyen más eszköz használatához, amely nincs ezekben a szabályokban külön megemlítve, először a FIBA Világ Technikai Bizottságának jóváhagyását kell megszerezni.

13.2.8 A csapatok legalább két garnitúra egymástól különböző színű mezzel rendelkezzenek, és:

·         A kiírás szerint elől álló csapatnak (hazai csapat) kell világos színű (lehetőleg fehér) mezt viselnie.

·         A kiírás szerint hátul álló csapatnak (vendégcsapat) kell sötét színű mezt viselnie.

·         Azonban ha a két érintett csapat megegyezik, felcserélhetik a mezek színét.

13.2.9 A FIBA hivatalos fő eseményein egy csapat minden játékosa köteles:

·         Egyforma színű vagy egyforma színkombinációjú cipőt viselni.

·         Egyforma színű vagy egyforma színkombinációjú zoknit viselni.

14. § Játékosok: Sérülés

14.1 Játékos sérülése esetén a játékvezetők megállíthatják a játékot.

14.2 Ha a labda élő, amikor a sérülés történik, a játékvezetőknek várniuk kell a sípszóval addig, amíg a támadás befejeződik, azaz a labdát birtokló csapat kosárra dobott, elvesztette a labdabirtoklást, visszatartja a támadást vagy a labda holttá vált.

Azonban, ha a sérült játékost meg kell védeni, a játékvezető azonnal megállíthatja a játékot.

14.3 A sérült játékos cseréje:

·         Ha a sérült játékos nem tudja folytatni azonnal a játékot (megközelítően 15 másodpercen belül) vagy ha ápolásban részesül, le kell őt cserélni egy (1) percen belül vagy amilyen gyorsan csak lehetséges.

·         Azonban az a sérült játékos, aki ápolásban részesült vagy egy (1) percen belül készen áll a játék folytatására, a játékban maradhat, de csapatának terhére holtidőt kell bejegyezni.

·         Ezen felül, a sérült játékos nem maradhat játékban, és le kell cserélni abban az esetben, ha nem tudja egy (1) percen belül folytatni a játékot vagy csapatának nincs már kikérhető holtideje.

Kivétel: A csapata kevesebb, mint 5 játékossal kényszerülne folytatni a játékot.

14.4 Ha a sérült játékos javára büntetődobás(oka)t ítéltek, a helyére beállt játékosnak kell az(oka)t végrehajtania. Ha a sérült játékosnak ugrania kellene a feldobásnál, a helyére beállt játékos ugrik. A sérült játékos helyére beállt játékos nem cserélhető le addig, amíg nem játszott egy mérkőzésóra újraindítással járó időszak alatt.

14.5 Sérülés esetén az edző által az eredetileg kezdőnek jelzett játékos cserélhető, ha sérülését az első játékvezető ténylegesnek minősíti. Ebben az esetben az ellenfél is jogosult egy játékost lecserélni, ha úgy kívánja.

14.6 A mérkőzés folyamán a játékvezetőknek el kell rendelni az olyan játékosok cseréjét, akik véreznek, vagy nyílt sebük van. A játékos csak akkor térhet vissza a játéktérre, ha vérzését elállították, és a sérült területet vagy nyílt sebet teljesen és biztonságos módon befedték.

15. § Csapatkapitány: kötelességek és hatáskörök

15.1 A kapitány az a játékos, aki a csapat képviselője a pályán, és ő fordulhat szükséges információkért a játékvezetőhöz. Ezt azonban csak udvarias formában teheti és csak akkor, ha a labda holt és a mérkőzésóra áll.

15.2 Amikor a kapitány bármilyen érvényes okból elhagyja a játékteret, az edzőnek kell közölnie a játékvezetővel annak a játékosnak a számát, aki távolléte alatt a kapitányt helyettesíti a pályán.

15.3 A kapitány működhet mint edző.

15.4 A kapitány jelöli ki büntetődobásnál a csapatából a büntetődobást végző játékost minden esetben, amikor a dobó játékos személyét nem határozzák meg a szabályok.

15.5 A mérkőzés végén a kapitány köteles azonnal jelezni az első játékvezetőnek csapata óvási szándékát a végeredményt illetően olyan módon, hogy aláírja a jegyzőkönyvet a megfelelő ‘A kapitány aláírása óvás esetén’ rovatban.

16. § Edzők: kötelességek és jogok

16.1 Az edző vagy a segédedző a csapat egyetlen képviselője, aki a mérkőzés folyamán a jegyzőasztal hivatalos személyeivel kapcsolatba léphet statisztikai tájékoztatásért. Ezt udvarias formában és csak akkor tehetik, ha a labda holt, a mérkőzésóra áll, és nem zavarják a mérkőzés természetes menetét.

16.2 Legalább 20 perccel a mérkőzés kezdetének tervezett időpontja előtt mindkét edzőnek vagy képviselőjének írott listát kell átadnia a jegyző részére a mérkőzésre játékengedéllyel rendelkező játékosok nevéről és az általuk viselt számokról, valamint a csapatkapitány, az edző és a segédedző nevéről.

16.3 Legalább 10 perccel a mérkőzés előtt mindkét edzőnek kézjegyével meg kell erősítenie a jegyzőkönyvön, hogy a játékosok neve és az általuk viselt számok, valamint az edzők neve helyesen van beírva. Egyidejűleg közölniük kell annak az öt játékosnak a nevét, akik a mérkőzést elkezdik. Ezt a közlést az „A” csapat edzőjének kell elsőként megtennie.

16.4 A késve érkező cserejátékosok játszhatnak a mérkőzésen feltéve, hogy szerepelnek a játékengedéllyel rendelkező játékosok listáján, amelyet az edző 20 perccel a mérkőzés kezdete előtt a jegyzőnek átadott.

16.5 Csak az edző vagy a segédedző kérhet holtidőt.

16.6 Vagy az edző vagy a segédedző, de nem egyszerre mindkettő, jogosult a mérkőzés alatt állva maradni. Ez vonatkozik a kapitányra is, aki bármilyen érvényes okból helyettesíti őt.

16.7 Ha az edző vagy a segédedző cserét határoz el, a cserejátékosnak kell a jegyzőhöz mennie, kérnie kell a cserét, és késznek kell lennie az azonnali játékra.

16.8 Ha segédedző működik, nevét a mérkőzés előtt a jegyzőkönyvbe be kell írni (aláírása nem szükséges). Ha az edző bármilyen oknál fogva képtelen tevékenységét folytatni, minden jogát és kötelességét a segédedző veszi át.

16.9 A csapatkapitánynak kell edzőként működnie, ha az edző a tevékenységét nem tudja folytatni és segédedző nincs a jegyzőkönyvbe beírva (vagy ez utóbbi sem tudja tevékenységét folytatni). Ha a kapitánynak el kell hagynia a játékteret valamilyen érvényes okból, működhet tovább edzőként. Ha azonban a játékból kizárták, vagy sérülés miatt képtelen edzőként tovább tevékenykedni, annak a játékosnak kell a továbbiakban az edzői teendőket ellátni, aki őt, mint kapitányt helyettesíti.

 

V. SZABÁLY – A JÁTÉK SZABÁLYOZÁSA

 

17. § Játékidő, döntetlen állás és hosszabbítások

17.1 A mérkőzés négy (4), egyenként tíz (10) perces negyedből áll.

17.2 Kettő (2) perces szüneteket kell tartani az első és második, illetve a harmadik és negyedik negyed között, és minden hosszabbítás előtt.

17.3 A félidők közti szünet tizenöt (15) perc.

17.4 Ha a mérkőzés állása a negyedik negyed játékidejének végén döntetlen, a mérkőzést egy öt (5) perces hosszabbítással kell folytatni, illetve annyiszor öt (5) perces hosszabbítással, amennyi a döntetlen eredmény megszüntetéséhez szükséges.

17.5 Minden hosszabbításban a csapatoknak arra a kosárra kell játszaniuk, amelyikre a harmadik és negyedik negyedben játszottak.

18. § A mérkőzés kezdete

18.1 Minden mérkőzésen a kiírásban elöl álló (hazai) csapat választhat kosarat és csapatpadot.

Ezt a választást a mérkőzés hivatalos kezdési időpontja előtt legalább 20 perccel tudatni kell az első játékvezetővel.

18.2 Az első és a harmadik negyed előtt a csapatoknak joguk van azon a térfélen bemelegíteni, amelyiken az ellenfél kosara van.

18.3 A csapatoknak a harmadik negyed előtt kosarat kell cserélniük.

18.4 A mérkőzést nem lehet elkezdeni, ha az egyik csapat nincs öt (5) játékra kész játékossal a pályán.

18.5 A mérkőzés hivatalosan a középkörben történő feldobással kezdődik, amikor a labdát valamelyik ugró játékos szabályosan elüti.

19. § A labda játékhelyzetei

A labda lehet élő vagy holt.

19.1 A labda élővé válik:

·         Feldobáskor, amikor valamelyik ugró játékos szabályosan elüti.

·         Büntetődobáskor, amikor a játékvezető a labdát a büntetődobó játékos rendelkezésére bocsátja.

·         Bedobásnál, amikor a labda a bedobást végrehajtó játékos rendelkezésére áll.

19.2 A labda holttá válik, amikor:

·         Mezőnyből vagy büntetődobásból kosarat érnek el.

·         A játékvezető sípja megszólal, amikor a labda élő.

·         Nyilvánvalóvá válik, hogy a labda nem jut kosárba olyan büntetődobáskor, amelyet:

         újabb büntetődobás(ok) követ(nek),

         további büntetés (büntetődobás és/vagy bedobás) követ.

·         A mérkőzésóra hangjelzése megszólal, jelezve a negyedek vagy a hosszabbítás végét.

·         A 24-mp-es készülék jelzése megszólal, amikor a labda élő.

·         A labda egy kosárra dobást követően a levegőben van, és érinti bármelyik csapat játékosa azután, hogy:

         A játékvezető sípja megszólalt.

         A negyed vagy a hosszabbítás játékideje lejárt.

         A 24-mp-es készülék jelzése megszólalt.

19.3 A labda nem válik holttá, és amennyiben kosarat értek el, az érvényes, ha:

·         Mezőnyből végzett kosárradobásnál a labda a levegőben van, amikor a játékvezető sípja, vagy a mérkőzésóra illetve a 24 mp-es készülék jelzése megszólal.

·         Büntetődobásnál a labda a levegőben van, amikor a játékvezető sípja megszólal olyan szabályszegést jelezve, amelyet nem a büntetődobó követett el.

·         Az ellenfél akkor követ el hibát, amikor a labda még a kosárradobó játékos birtokában van, aki a hiba megtörténte előtt megkezdett dobási kísérletet folyamatos mozgással befejezi.

20. § A játékos és a játékvezető helyzete

20.1 A játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érinti a talajt.

A levegőben lévő játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érintette utoljára a talajt. Mindezek vonatkoznak a határvonalakra, a középvonalra, a hárompontos vonalra, a büntetődobó vonalra és a büntetődobó sávot határoló vonalakra.

20.2 A játékvezető helyzetét ugyanazok az elvek határozzák meg, mint a játékosét.

Ha a labda a játékvezetőt érinti az olyan, mintha a talajt érintené a játékvezető helyén.

21. § Feldobás

21.1 Meghatározás

21.1.1 Feldobásnak azt nevezzük, amikor a játékvezető két ellenfél játékos között a középkörben a félidők és a hosszabítás(ok) kezdetekor feldobja a labdát.

21.1.2 Tartott labdát kell ítélni, ha az ellenfelek közül két vagy több játékos a kezét (kezeit) szorosan a labdán tartja úgy, hogy egyik játékos sem tudja birtokba venni szükségtelen durvaság nélkül.

21.2 Eljárás feldobás esetén

21.2.1 Mindegyik ugró játékos mindkét lábával a körnek abban a felében álljon, amelyik a saját kosarához közelebb van, és egyik lábuk az elválasztó vonalhoz közel legyen.

21.2.2 A játékvezető ezután függőlegesen feldobja közöttük a labdát olyan magasra, hogy azt egyikük se érje el felugrással.

21.2.3 A labdát, miután elérte legmagasabb pontját, egyik vagy mindkét játékosnak kézzel kell elütnie.

21.2.4 Egyik ugró játékos sem hagyhatja el addig a helyét, amíg a labdát szabályosan el nem ütik.

21.2.5 Egyik ugró játékos sem foghatja meg, illetve nem érintheti kettőnél többször a labdát, amíg az nem érinti a nyolc nem ugró játékos valamelyikét, a talajt, a kosarat vagy a palánkot.

21.2.6 A nem ugró játékosok testük egyetlen részével sem érinthetik a kört és a fölötte lévő területet (hengert), mielőtt a labdát az ugró játékosok valamelyike elütötte volna.

21.2.7 Ha a labdát egyik ugró játékos sem ütötte el, vagy az érinti a talajt anélkül, hogy legalább az egyik ugró játékos elütötte volna, a feldobást meg kell ismételni.

21.2.8 Csapattársak nem foglalhatnak el egymás melletti helyet a kör mentén, ha az ellenfél szeretné ezen helyek valamelyikét elfoglalni.

21.2.9 A 21.2.1, 21.2.3, 21.2.4, 21.2.5 és 21.2.6 paragrafusok megszegése szabálysértés.

21.3 Feldobás helyzetek

Feldobás helyzet akkor történik, ha:

·         Tartott labát ítélnek,

·         A labda úgy kerül határvonalon kívülre, hogy:

         két ellenfél játékos azt egyszerre érintette,

         a játékvezetők nem tudják eldönteni, vagy nem értenek egyet, ki érintette utoljára a labdát,

·         Büntetődobásnál mindkét csapat szabálysértést követ el,

·         Az élő labda fennakad a kosár tartóján,

·         A labda holttá válik, mikor egyik csapat sem birtokolta azt, és nem is jogosult a labdabirtoklásra.

·         Különleges helyzetekben, a mindkét csapattal szembeni azonos büntetések kiegyenlítése után nem marad végrehajtandó büntetés, és az első hiba vagy szabálysértés előtt egyik csapat sem birtokolta a labdát és nem is volt jogosult labdabirtoklásra.

21.4. A váltakozó labdabirtoklás- Szabály és eljárás

21.4.1 A váltakozó labdabirtoklás lényege, hogy a labda feldobás helyett bedobással váljon élővé.

21.4.2 A félidők és a hosszabbítások kezdő feldobásainak kivételével a csapatok felváltva jogosultak határvonalon kívüli bedobásra legközelebb ahhoz a helyhez, ahol a feldobás helyzet bekövetkezik.

21.4.3 A váltakozó labdabirtoklás folyamatot az a csapat kezdi meg, amely a félidők illetve hosszabbítások kezdő feldobásakor nem szerez labdabirtoklást, és ezáltal jogosulttá válik a határvonalon kívüli bedobásra legközelebb ahhoz a helyhez, ahol a következő feldobás helyzet történik.

21.4.4 A váltakozó labdabirtoklás eljárása akkor kezdődik, amikor a játékvezető a labdát a bedobó játékos rendelkezésére bocsájtja, és akkor fejeződik be, amikor a labdát szabályosan érinti egy pályán lévő játékos, vagy ha a bedobást végző csapat szabálysértést követ el.

21.4.5 Azt, hogy melyik csapat jogosult határvonalon kívüli bedobásra a váltakozó labdabirtoklás elve alapján, egy, a csapat ellenfelének kosara felé mutató nyíllal kell jelezni. A nyilat a váltakozó labdabirtoklás alapján ítélt határvonalon kívüli bedobást követően azonnal ellenkező irányba kell fordítani.

21.4.6 A váltakozó labdabirtoklás alapján ítélt bedobás joga elvész, ha a csapat megsérti a bedobásra vonatkozó előírásokat. Ha a váltakozó labdabirtoklás alapján ítélt bedobás közben bármely csapat hibát követ el, a bedobó csapat nem veszíti el a váltakozó labdabirtoklás jogát, a nyíl iránya nem változik.

22. § Hogyan játszanak a labdával

22.1 Kosárlabdában csak kézzel (kezekkel) szabad a labdával játszani.

22.2 Labdával a kézben futni, szándékosan rúgni vagy a láb bármelyik részével akadályozni, illetve ököllel ütni a labdát – szabálysértés.

22.3 A labdát lábfejjel vagy lábbal véletlenül érinteni, vagy azzal érintkezni, nem szabálysértés.

23. § A labda birtoklása

23.1 A játékos birtokolja a labdát, amikor tartja vagy vezeti, illetve amikor az élő labda a rendelkezésére áll.

23.2 A csapat birtokolja a labdát, amikor a csapat valamelyik játékosa birtokolja az élő labdát vagy a csapattársak egymás között adogatják.

23.3 A csapat labdabirtoklása addig tart, amíg az ellenfél szerez labdabirtoklást, a labda holttá válik, illetve mezőnyből vagy büntetőből végzett kosárradobásnál a labda elhagyja a játékos kezét.

24. § Kosárradobó játékos

24.1 A dobómozdulat akkor kezdődik, amikor a játékos megkezdi azt a mozdulatot, amely természetes módon megelőzi a labda elengedését, és a játékvezetők megítélése szerint ezáltal kísérletet kezdett arra, hogy a labdát dobással, zsákolással, vagy pöcizéssel az ellenfél kosarába jutassa. A kísérlet folytatódik addig, amíg a labda el nem hagyja a játékos kezét.

Még ha fogják is a kosárra dobást megkísérlő játékos karját akadályozva őt ezzel a kosárszerzésben, a játékvezető ítélheti úgy, hogy ez kosárradobási kísérlet volt. Ebben az esetben nem szükségszerű, hogy a labda elhagyja a játékos kezét.

Nincs semmilyen összefüggés a szabályosan megtett lépések és a dobómozdulat között.

24.2 Levegőben lévő dobójátékos esetén a kosárra dobás mozdulata addig folytatódik, amíg a kísérletet be nem fejezi (a labda elhagyja a dobó kezét/kezeit) és a dobó játékos mindkét lába vissza nem érkezik a talajra.

A csapat labdabirtoklása azonban befejeződik, amikor a labda elhagyja a játékos kezét.

24.3 Hogy a hibát kosárra dobó játékos ellen elkövetettnek lehessen tekinteni, a hibának – a játékvezető megítélése szerint – azután kell bekövetkezni, miután a játékos megkezdte folyamatos kar- és/vagy testmozdulatát mezőnyből végzett kosárra dobáshoz.

A folyamatos mozdulat:

·         Akkor kezdődik, amikor a labda megül a játékos kezében (kezeiben) és a dobómozdulat – általában felfelé – megindul.

·         Ebbe beletartozik az a kéz- és/vagy testmozdulat, amit a játékos a kosárra dobási kísérlethez végez.

·         Befejeződik, amikor a játékos teljesen új mozdulatot tesz.

Ha a fenti folyamatos mozgás feltételei fennállnak, a játékost dobómozdulatot végző játékosnak kell tekinteni.

25. § Kosár: Mikor érvényes és értéke

25.1 Meghatározás

25.1.1 Kosarat (gólt) akkor érnek el, amikor az élő labda felülről esik a kosárba és benne marad vagy keresztülhalad rajta.

25.1.2 A labdát kosárban lévőnek kell tekinteni, ha akár csak a legkisebb részével is a gyűrűn belül és a gyűrű tetejének szintje alatt van.

25.2 Szabály

25.2.1 A kosár annak a csapatnak a javára számít, amelyik támadja azt a kosarat, amelyikbe a labda beleesett, a következők szerint:

·         A büntetődobásból elért kosár egy (1) pontot ér.

·         A kétpontos mezőnykosár területéről dobott kosár kettő (2) pontot ér.

·         A hárompontos mezőnykosár területéről dobott kosár három (3) pontot ér.

25.2.2 Ha egy játékos véletlenül mezőnykosarat dob saját csapatának kosarába, a pontokat úgy kell beírni, mintha az ellenfél csapatkapitánya dobta volna.

25.2.3 Ha egy játékos szándékosan dob mezőnykosarat a saját csapatának kosarába, az szabálysértés, és a kosár nem érvényes.

25.2.4 Ha a játékos alulról juttatja a kosárba a labdát, szabálysértést követ el.

26. § Bedobás

26.1 Általános alapelvek

26.1.1 Bármikor, ha a labda kosárba jut, de a mezőnyből vagy a büntetőből dobott kosár érvénytelen, a bedobást a büntetődobó vonal meghosszabbításánál kell elvégezni.

26.1.2 Technikai, sportszerűtlen vagy kizáró hibáért járó büntetődobás(oka)t követő bedobást a felezővonalnál, a jegyzőasztallal szemben kell elvégezni függetlenül attól, hogy az utolsó vagy egyetlen büntetődobás sikeres volt-e vagy sem.

A felezővonaltól bedobást végző játékos egyik lábával a meghosszabbított felezővonal egyik, a másikkal a másik oldalán álljon. A labdát a pálya bármely pontján álló játékosnak bedobhatja.

26.1.3 Az élő labdát birtokló vagy a bedobásra jogosult csapat játékosa által elkövetett személyi hibát követő bedobást a vétlen csapat végezheti el a hiba elkövetésének helyéhez legközelebb eső pontról.

26.1.4 A játékvezető oda is dobhatja vagy pattinthatja a labdát a bedobást végző játékosnak, ha:

·         A játékvezető nincs 3-4 méternél távolabb a bedobást végző játékostól.

·         A játékos, aki a bedobást végrehajtja, a játékvezető által kijelölt, megfelelő helyen áll.

·         A labdabirtokláshoz jutó csapat nem szerez ezáltal sportszerűtlen előnyt.

26.2 Sikeres mezőnykosarat vagy sikeres utolsó büntetődobást követően:

26.2.1 A bedobást a kosarat elért csapat bármelyik ellenfél játékosának kell elvégezni annál az alapvonalnál, ahol a kosár esett.

Ez akkor is alkalmazandó, amikor egy kosarat követő holtidő után vagy bármilyen játékmegszakítást követően, a játékvezető a játékosnak átadja vagy rendelkezésére bocsátja a labdát.

26.2.2 A bedobást végző játékos oldalra és/vagy hátrafelé mozoghat, és/vagy a csapattársak egymásnak passzolhatnak az alapvonalon vagy a mögött, de az öt (5) mp számolása abban a pillanatban kezdődik, amikor a labda az első játékos rendelkezésére áll a határvonalon kívül.

26.2.3 A bedobást végző játékos ellenfelei nem érinthetik a labdát miután az áthaladt a kosáron.

Engedmény tehető, ha a játékos véletlenszerűen vagy ösztönösen érinti a labdát, azonban ha ezáltal késlelteti a bedobást, az – előzetes figyelmeztetés után – technikai hiba.

26.3 A szabályok megszegését vagy a játék bármilyen megállítását követően

26.3.1 A bedobást elvégző játékosnak a határvonalon kívül kell állnia, a játékvezető által kijelölt helyen, ahhoz a ponthoz legközelebb, ahol a szabályt megszegték vagy a játékot megállították, kivéve közvetlenül a palánk mögött.

26.3.2 A játékvezető közvetlenül a bedobó játékosnak adja át, dobja oda vagy bocsássa rendelkezésére a labdát.

26.4 Szabály

26.4.1 A bedobást végző játékos az alábbiakat nem teheti:

·         Nem érintheti a labdát a pályán, mielőtt az érintene más játékost.

·         Nem léphet a pályára, mielőtt vagy miközben bedobja a labdát.

·         Nem használhat fel öt (5) mp-nél többet a labda bedobására.

·         Bedobás közben a labda addig nem érinthet pályán kívüli területet, amíg nem érintett egy pályán lévő játékost.

·         Nem dobhatja be a labdát úgy, hogy közvetlenül kosárba essen.

·         A bedobást végző játékos nem tehet meg egy (1) m-nél többet oldalra egy irányban a játékvezető által kijelölt helytől, mielőtt a labdát bedobná. Azonban a vonalra merőlegesen hátralépni – ameddig a körülmények lehetővé teszik – megengedett.

26.4.2 A többi játékos az alábbiakat nem teheti:

·         Nem lehet semmilyen testrészük a határvonal fölött, mielőtt a labda áthaladna a vonal felett.

·         Ha a határvonalon kívüli akadálymentes terület a bedobás helyén kevesebb, mint kettő (2) méter, egyik csapat játékosai sem állhatnak egy (1) méternél közelebb a bedobást végző játékoshoz.

A 26.4 paragrafus megszegése szabálysértés.

26.5 Büntetése

A labdát az ellenfél dobhatja be az eredeti bedobás helyéről.

27. § Csapat terhére írt holtidő

27.1 Meghatározás

A csapat terhére írt holtidő a játék olyan megszakítása, amely a csapat edzőjének vagy segédedzőjének kérésére történik.

27.2 Szabály

27.2.1 Minden csapat terhére írt holtidő egy (1) percig tart.

27.2.2 A holtidő lehetőség akkor kezdődik, amikor:

·         A labda holttá válik és a mérkőzésórát megállították, valamint a játékvezető befejezte jelzéseit a jegyzőasztal felé hiba vagy szabálysértés megítélése után.

·         Mezőnykosarat érnek el az ellen a csapat ellen, amelyik holtidőt kért a mezőnykosár előtt vagy után.

27.2.3 A holtidőkérési lehetőség akkor fejeződik be, amikor:

·         A játékvezető belép a labdával a körbe, hogy elvégezze a feldobást.

·         A játékvezető belép a büntetődobó sávba labdával vagy labda nélkül, hogy elvégeztesse az első vagy egyetlen büntetődobást.

·         A labda a játékos rendelkezésére áll a bedobáshoz.

27.2.4 Két (2), csapat terhére írt holtidő engedélyezett csapatonként az első félidőben (1. és 2. negyedben), három (3) a második félidőben (3. és 4. negyedben) és egy (1) minden hosszabbításban.

27.2.5 A holtidőt azon csapat edzőjének terhére kell beírni, amelyik azt előbb kérte, kivéve, ha az ellenfél által elért mezőnykosár után engedélyezik a holtidőt úgy, hogy személyi hibát nem ítéltek.

27.2.6 A csapat holtidőkérése visszavonható, de csak azelőtt, mielőtt a jegyző a játékvezetőknek jelezné, hogy holtidőt kértek.

27.2.7 A csapat terhére írt holtidő alatt a játékosok elhagyhatják a játékteret és leülhetnek a csapatpadra, valamint a csapatpad személyei bejöhetnek a pályára feltéve, hogy a csapatpadjuk közelében maradnak.

27.3 Lebonyolítása

27.3.1 Az edző vagy a segédedző jogosult holtidőt kérni. Ezt úgy kell megtennie, hogy személyesen a jegyzőhöz megy és érthetően holtidőt kér, miközben a kezével is mutatja az időkérés jelét.

27.3.2 Amint egy holtidő lehetőség elkezdődött, a jegyző hangjelzéssel jelzi a játékvezetőknek, hogy holtidőkérés történt.

Ha kosarat kapott az a csapat, amelyik holt időt kért, az időmérő azonnal megállítja az órát és hangjelzést ad.

27.3.3 A holtidő akkor kezdődik el, amikor a játékvezető sípol és holtidőt jelez.

27.3.4 A holtidő akkor ér véget, amikor a játékvezető sípjával jelez és a csapatokat behívja a játéktérre.

27.4 Korlátozások

27.4.1 Csapat terhére írt holtidő nem engedélyezhető az egyszeri büntetésként megítélt büntetődobások között vagy azokat követően addig, amíg a labda újra holttá nem válik egy mérkőzésóra újraindítást követő időszak után.

Kivételek:

·         Hibát ítélnek a büntetődobások között. Ebben az esetben a büntetődobásokat be kell fejezni, majd a holtidőt ki kell adni az új büntetés végrehajtása előtt.

·         Hibát ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően. Ebben az esetben a holtidőt ki kell adni az új büntetés végrehajtása előtt.

·         Szabálysértést ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően, amelyért a büntetés feldobás vagy bedobás.

Több büntetődobási egység esetén, amelyeket egynél több hiba büntetéseként ítélnek, minden büntetési egység külön kezelendő.

27.4.2 Nem engedélyezhető csapat terhére írt holtidő a kosarat elérő csapatnak, amikor a mérkőzésórát olyan sikeres mezőnykosár után állították meg, amely a negyedik negyed vagy bármelyik hosszabbítás utolsó kettő (2) percében esett.

27.4.3 A fel nem használt holtidők nem vihetők át a következő félidőre vagy hosszabbításra.

28. § Csere

28.1 Szabály

28.1.1 A csapat a cserelehetőség alatt cserélhet játékos(oka)t.

28.1.2 A cserelehetőség akkor kezdődik, amikor:

·         A labda holttá válik és a mérkőzésórát megállították, valamint a játékvezető befejezte jelzéseit a jegyzőasztalnak hiba vagy szabálysértés megítélése után.

·         A cserét kérő csapat ellen kosarat érnek el a negyedik negyed vagy bármelyik hosszabbítás utolsó kettő (2) percében.

          A cserelehetőség befejeződik, amikor:

·         A játékvezető a labdával belép a körbe végrehajtani a feldobást.

·         A játékvezető labdával vagy labda nélkül belép a büntetődobó sávba, hogy elvégeztesse az első vagy egyetlen büntetődobást.

·         A labda a bedobást végző játékos rendelkezésére áll.

28.1.3 Az a játékos, akit lecseréltek, nem térhet vissza a játékba, és az a cserejátékos, aki játékossá vált, nem hagyhatja el a játékot addig, amíg a labda újra holttá nem válik egy mérkőzésóra újraindítással járó időszak megtörténte után.

Kivételek:

·         A csapat játékosainak létszáma öt (5) fő alá csökken.

·         Egy tévedés helyesbítésében érintett játékos a csapatpadon ül, miután szabályosan lecserélték.

28.2 Eljárás

28.2.1 A cserejátékosnak van joga cserét kérni. Ezt úgy teheti meg, hogy személyesen odamegy a jegyzőhöz, és – miközben a csere jelzését mutatja kezével – érthetően cserét kér. Addig a cserepadon/széken kell ülnie, ameddig a cserelehetőség meg nem kezdődik.

28.2.2 Amint cserelehetőség adódik, a jegyző a jelzőberendezés megszólaltatásával jelezze a játékvezetőknek, hogy cserekérés történt.

28.2.3 A cserejátékosnak addig a határvonalon kívül kell maradnia, amíg a játékvezető be nem mutatja a csere jelzését.

28.2.4 A lecserélt játékosnak sem a jegyzőnél, sem a játékvezetőnél nem kell jelentkeznie. Megengedett, hogy egyenesen a csapatpadjához menjen.

28.2.5 A cseréket a lehető leggyorsabban kell végrehajtani. Azt a játékost, aki elkövette 5. személyi hibáját, vagy akit kizártak a játékból, 30 másodpercen belül kell lecserélni. Ha a játékvezető véleménye szerint a játék folytatását szükségtelenül késleltetik, holtidőt kell írni a vétkes csapat terhére.

28.2.6 Ha a cserét a csapatok terhére írt holtidő alatt kérik, a cserejátékosnak pályáralépés előtt jelentkeznie kell a jegyzőnél.

28.2.7 A cserekérés csak azelőtt vonható vissza, mielőtt a jegyző a készülékével jelezné ezt a kérést.

28.3 Nem engedélyezhető a csere:

28.3.1 Szabálysértést követően a bedobásra nem jogosult csapatnak.

Kivételek:

·         A bedobást végző csapat cserélt.

·         Valamelyik csapat ellen hibát ítéltek.

·         Valamelyik csapat terhére holtidőt engedélyeztek.

·         A játékvezető szakította meg a játékot.

28.3.2 Egy (1) hiba büntetéseként járó büntetődobás(ok) között vagy után addig, amíg a labda újra holttá nem válik egy óraindítással járó időszak megtörténte után.

Kivételek:

·         Hibát ítélnek a büntetődobások között. Ebben az esetben a büntetődobásokat be kell fejezni, majd a cserét végre kell hajtani az új büntetés végrehajtása előtt.

·         Hibát ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően. Ebben az esetben a cserét végre kell hajtani az új büntetés végrehajtása előtt.

·         Szabálysértést ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően, amelyért a büntetés feldobás vagy bedobás.

Több büntetődobási egység esetén, amelyeket egynél több hiba büntetéseként ítélnek, minden büntetési egység külön kezelendő.

28.3.3 Büntetődobó játékosnak.

Kivételek:

·         Megsérült.

·         Elkövette ötödik hibáját.

·         Kizárták a játékból.

28.3.4 A negyedik negyed vagy bármelyik hosszabbítás utolsó kettő (2) percében, amikor a mérkőzésóra áll olyan mezőnykosarat követően, melyet a cserét kérő csapat ért el.

Kivételek:

·         Csapat terhére írt holtidő közben.

·         A kosarat kapott csapat is kért cserét.

·         A játékvezető szakította meg a játékot.

28.4 A büntetődobó játékos cseréje

Azt a játékost, aki büntetődobásokat hajtott végre, az alábbi feltételek szerint lehet lecserélni:

·         A cserét azelőtt kérték, mielőtt az első vagy egyetlen büntetődobás előtti cserelehetőség befejeződött.

·         Több büntetődobási egység esetén, amelyeket egynél több hiba büntetéseként ítéltek, minden büntetési egység külön kezelendő.

·         A labda holttá válik az utolsó vagy egyetlen büntetődobás után.

Ha a büntetődobó játékost lecserélik, az ellenfél szintén cserélhet egy játékost feltéve, hogy a cserét azelőtt kérték, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobásnál.

29. § Mikor ér véget a negyed vagy a mérkőzés

29.1 Egy negyed, hosszabbítás, illetve a mérkőzés a mérkőzésóra játékidő lejártát közlő jelzésére ér véget.

29.2 Ha a mérkőzésórának bármelyik negyed vagy hosszabbítás lejártát közlő jelzésével egyidejűleg, vagy azt közvetlenül megelőzően hibát követnek el, az ezért a hibáért járó esetleges büntetődobás(oka)t végre kell hajtani.

30. § A mérkőzés elvesztése feladással

30.1 Szabály

A csapat feladással veszti el a mérkőzést, ha:

·         Az első játékvezető felszólítása ellenére megtagadja a játékot.

·         Tevékenységével meghiúsítja a mérkőzés lejátszását.

·         Tizenöt (15) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja után sincs jelen, illetve nem tud pályára küldeni öt (5) játékra kész játékost.

30.2 Büntetés

30.2.1 A mérkőzést húsz-nulla (20-0) eredménnyel az ellenfél nyeri, továbbá a feladó csapat nulla (0) pontot kap a helyezés megállapításánál.

30.2.2 Két mérkőzéses (otthoni és idegenbeli) találkozón, amikor a két mérkőzés együttes eredménye alapján kerül ki a győztes, illetve két győzelemig tartó play-off mérkőzéseken az a csapat, amelyik a sorozat vagy a play-off első, második vagy a harmadik mérkőzését feladással veszíti el, az együttes találkozót is feladással veszíti el. Ez nem vonatkozik a három vagy több győzelemig tartó play-off mérkőzésekre.

31. § A mérkőzés elvesztése játékoshiány miatt

31.1 Szabály

Egy csapat játékoshiány miatt veszíti el a mérkőzést, ha a játék folyamán a játékosok száma a pályán kettőnél kevesebbre csökken.

31.2 Büntetés

31.2.1 Ha a győztesnek nyilvánított csapat vezet, a mérkőzést a pályán elért eredménnyel nyeri. Ha a győztesnek nyilvánított csapat nem vezet, az eredmény kettő-nulla (2-0) lesz a javára. A vesztes csapat a helyezés megállapításánál megkapja az egy (1) pontot.

31.2.2 Olyan két mérkőzéses (otthoni és idegenbeli) találkozón, amikor a két mérkőzés együttes eredménye alapján kerül ki a győztes, az a csapat, amelyik az első vagy a második mérkőzést játékoshiány miatt veszíti el, az együttes találkozót is játékoshiány miatt veszíti el.

  

32. § Szabálysértések

32.1 Meghatározás

A szabálysértés a vonatkozó szabályok megszegése.

32.2 Eljárás

Szabálysértés megítélésénél a játékvezetőknek szem előtt kell tartaniuk és mérlegelniük kell a következő alapelveket:

·         A szabályok szellemét és szándékát, valamint a játék egységének megtartását.

·         Következetesség az egységes szemlélet alkalmazásában minden mérkőzésen, szem előtt tartva a résztvevő játékosok képességét, természetét és viselkedését a mérkőzés folyamán.

·         Következetesség a mérkőzés kézben tartása és folyamatossága közötti egyensúly fenntartásában, megérezve, hogy a résztvevők mire törekednek, és azt ítélni, ami megfelelő a mérkőzésnek.

32.3 Büntetés

A labdát az ellenfélnek kell adni, hogy bedobást végezzen a határvonalon kívülről a szabálysértéshez legközelebbi pontról, kivéve közvetlenül a palánk mögül.

Kivételek: 26.5, 41.3, 57.4.6 és 57.5.4.

33. § Határvonalon kívüli játékos, határvonalon kívüli labda

33.1 Meghatározás

33.1.1 A játékos határvonalon kívül van, ha testének bármely része érintkezik a talajjal vagy bármilyen tárggyal – kivéve a játékosokat – a határvonalon, afölött vagy azon kívül.

33.1.2 A labda határvonalon kívül van, ha érint(i):

·         Egy játékost vagy bármely más személyt, aki határvonalon kívül van.

·         A talajt vagy bármilyen tárgyat a határvonalon, afölött vagy azon kívül.

·         A palánktartót, a palánk hátulját vagy bármilyen tárgyat a palánk felett és/vagy mögött.

33.2 Szabály

33.2.1 A labdát az a játékos juttatta határvonalon kívülre, aki utoljára érintette vagy akit utoljára érintett, mielőtt határvonalon kívülre került, még akkor is, ha a labda úgy kerül határvonalon kívülre, hogy mást is érintett, mint játékost.

33.2.2 Ha a labda határvonalon kívül van, mert egy olyan játékos érintette, vagy olyan játékost érintett, aki a határvonalon vagy azon kívül van, úgy ez a játékos okozta a labda határvonal kívülre kerülését.

34. § Labdavezetés

34.1 Meghatározás

34.1.1 A labdavezetés elkezdődik, amikor a játékos a birtokba vett élő labdát a talajra dobja, üti, gurítja vagy vezeti, és újra érinti, mielőtt az más játékost érintene.

A labdavezetés befejeződik, amikor a játékos két kezével egyszerre érinti a labdát vagy engedi, hogy a labda egyik vagy mindkét kezében megüljön.

Labdavezetésnél a labdát a levegőbe lehet dobni, de a labdának előbb érinteni kell a talajt, mielőtt a játékos a kezével újra érintené.

A játékos által megtehető lépések száma nincs korlátozva, amikor a labda nem érintkezik a kezével.

34.1.2 Azt a játékost, aki véletlenül elveszíti, majd visszaszerzi az élő labda birtoklását a pályán, úgy kell tekinteni, mint aki kiejtette a labdát.

34.1.3 Nem számítanak labdavezetésnek a következők:

·         Egymást követő, mezőnyből végzett kosárradobási kísérletek.

·         Labdakiejtés a labdavezetés kezdetén vagy végén.

·         Azok a labda birtoklására történő kísérletek, amikor a játékos elüti a labdát a labdáért szintén küzdő játékosok közeléből.

·         A labda kiütése más játékos birtokából.

·         Beleütni egy átadásba, majd megszerezni a labdát.

·         A labdát egyik kézből a másikba átdobni, majd hagyni, hogy megüljön a kézben mielőtt érné a talajt feltéve, hogy közben a játékos nem követ el lépéshibát.

34.2 Szabály

A játékos, miután a labdavezetést befejezte, nem vezetheti másodszorra is a labdát kivéve, ha a pályán az élő labda kikerült a birtokából, mert:

·         Mezőnyből kosárra dobott.

·         Érintette a labdát egy ellenfél.

·         Leadta vagy kiejtette a labdát, majd egy másik játékos érintette azt, vagy a labda érintett egy másik játékost.

35. § Lépésszabály

35.1 Meghatározás

35.1.1 Lépéshiba történik, amikor a pályán élő labdát tartó játékos egyik vagy mindkét lábával bármelyik irányba szabálytalanul elmozdul az itt leírt szabályok keretein túl.

35.1.2 A játékos akkor sarkaz, amikor a pályán az élő labdát fogva ugyanazzal a lábával egyszer vagy többször tetszőleges irányba ellép, miközben a másik lábát, amelyet támaszlábnak nevezünk, annak érintkezési pontján a talajon tartja.

35.2 Szabály

35.2.1 A támaszláb meghatározása

·         Az a játékos, aki úgy fogja meg a labdát, hogy közben mindkét lába a talajon van, bármelyik lábát használhatja támaszlábként. Amint az egyik lábát felemelte, a másik láb lesz a támaszláb.

·         Az a játékos, aki mozgás vagy labdavezetés közben fogja meg a labdát, a következőképpen állhat meg:

         Ha egyik lába érinti a talajt:

·         Ez a lába lesz a támaszláb, amint a másik lába érinti a talajt.

·         A játékos felugorhat erről a lábáról és visszaérkezhet úgy, hogy mindkét lába egyszerre érinti a talajt, de akkor egyik lába sem lehet támaszláb.

         Ha mindkét lába a levegőben van és a játékos:

·         Mindkét lábával egyszerre érkezik a talajra, akkor bármelyik lábát használhatja támaszlábként. Amint az egyik lábát felemelte, a másik lesz a támaszláb.

·         Először egyik, majd a másik lábára érkezik le, akkor az elsőként talajt érő láb lesz a támaszláb.

·         Egyik lábára leérkezik, a játékos felugorhat erről a lábáról és visszaérkezhet úgy, hogy mindkét lába egyszerre érinti a talajt, de akkor egyik lába sem lehet támaszláb.

35.2.2 Haladás a labdával

·         Miután a támaszlábát letette, a pályán élő labdát birtokló játékos:

         Átadáshoz vagy kosárra dobáshoz a támaszlábát felemelheti, de addig nem teheti vissza a talajra, amíg a labda a kezét el nem hagyta,

         Labdavezetés megkezdéséhez a támaszlábát nem emelheti fel addig, amíg a labda a kezét el nem hagyta.

·         Amikor a játékos megállt és egyik lába sem lehet támaszláb:

         Átadáshoz vagy kosárra dobáshoz egyik vagy mindkét lábát felemelheti, de addig nem teheti vissza a talajra, amíg a labda a kezét el nem hagyja.

         Labdavezetés megkezdéséhez egyik lábát sem emelheti fel, amíg a labda a kezét el nem hagyta.

35.2.3 Eleső, talajon fekvő vagy ülő játékos

Szabályos, ha a játékos a labdát fogva elesik, illetve a talajon fekve vagy ülve a labda a birtokába kerül.

Szabálysértés, ha a játékos ezután csúszik, forog vagy megpróbál felállni labdával a kezében.

36. § Három másodperc

36.1 Szabály

36.1.1 Egyik játékos sem tartózkodhat három (3) egymást követő másodpercnél tovább az ellenfél szigorított területén belül, amikor csapata a játéktéren birtokolja az élő labdát és a mérkőzésóra jár.

36.1.2 Engedményt kell adni annak a játékosnak, aki:

·         Kísérletet tesz a szigorított területet elhagyására.

·         A szigorított területen belül tartózkodik, amikor ő vagy csapattársa a mezőnyből kosárradobást hajt végre, és a labda elhagyja vagy éppen elhagyta a játékos kezét.

·         Három (3) másodpercnél kevesebb ideig tartózkodott a szigorított területen és labdavezetéssel kosárra tör.

36.1.3 Ahhoz, hogy egy játékos magát a szigorított területen kívülinek tekinthesse, mindkét lábát a szigorított területen kívülre kell helyeznie a talajon.

37. § Szorosan védett játékos

37.1 Meghatározás

A pályán élő labdát tartó játékos szorosan védettnek tekintendő, amikor ellenfele aktív védőhelyzetben van és nincs egy (1) méternél távolabb tőle.

37.2 Szabály

Egy szorosan védett játékosnak a labdát öt (5) másodpercen belül le kell adnia, el kell dobnia vagy labdavezetést kell kezdenie.

38. § Nyolc másodperc

38.1 Szabály

38.1.1 Amint egy játékos az élő labdát birtokba veszi a védőtérfélen, csapatának nyolc (8) másodpercen belül át kell juttatnia a labdát a támadótérfélre.

38.1.2 A csapat védőtérfelét a saját kosara, a palánkja belső oldala és a pályának az a része alkotja, melyet a saját kosara mögötti alapvonal, az oldalvonalak és a középvonal határol.

38.1.3 A csapat támadó térfelét az ellenfél kosara, a palánkja belső oldala és a pályának az a része alkotja, melyet az ellenfél kosara mögötti alapvonal, az oldalvonalak és a középvonalnak az ellenfél kosara felé eső széle határol.

38.1.4 A labda akkor kerül a csapat támadó térfelére, amikor érinti a támadó térfelet, illetve érint egy játékost vagy a játékvezetőt, akinek bármelyik testrésze érinti a támadótérfelet.

39. § Huszonnégy másodperc

39.1 Szabály

39.1.1 Amint egy játékos az élő labdát birtokba veszi a pályán, csapatának huszonnégy (24) másodpercen belül meg kell kísérelnie a mezőnyből végzett kosárradobást.

39.1.2 Ha a labdát birtokló csapat nem kísérel meg kosárradobást a mezőnyből 24 mp-en belül, akkor ezt a 24 mp-es készülék hangjelzésével jelezni kell.

39.1.3 A mezőnyből végzett kosárradobásnak a következő feltételekkel együtt kell teljesülnie:

·         A labdának el kell hagynia a mezőnyből kosárradobó játékos kezét, mielőtt a 24 mp-es készülék jelzése megszólal, továbbá,

·         Miután a labda elhagyta a mezőnyből kosárradobó játékos kezét, a labdának érintenie kell a gyűrűt.

39.1.4 Amikor a mezőnyből kosárradobási kísérlet történik a 24 mp-es támadóidő végéhez közel, és a hangjelzés megszólalásakor a labda a játékos kezét elhagyva már a levegőben van:

·         Ha a labda a kosárba jut, a gól érvényes.

·         Ha a labda érinti a gyűrűt de nem jut a kosárba, a labda élő marad. Nem történt szabálysértés, a játék megszakítás nélkül folytatódik. A labdaakadályozás és a kosárakadályozás minden előírása érvényben marad.

39.2 Eljárás

39.2.1 Ha a 24-mp-es készüléket tévesen állították vissza, akkor a játékvezető a felfedezés pillanatában azonnal is megállíthatja a játékot, ha ezzel egyik csapatnak sem okoz hátrányt. A 24 mp-es készüléken az időt helyesbíteni kell, és a labdát annak a csapatnak kell visszaadni, amelyik korábban is birtokolta.

39.2.2 Ha a 24-mp-es készülék egy csapat labdabirtoklása közben szólal meg, a jelzést figyelmen kívül kell hagyni, a játék folytatódik. Ha a játékvezető szerint a tévesen megszólaló jelzés miatt az egyik csapat hátrányt szenved, a játékvezető azonnal állítsa meg a mérkőzést. A labda birtoklását és új 24 mp-es támadóidőt kell adni a labdát a készülék megszólalása előtt is birtokló csapat számára.

39.2.3 Ha a 24-mp-es készülék akkor szólal meg tévesen, amikor a labda nincs egyik csapat birtokában sem, akkor a feldobás helyzet következik be.

40. § Védőtérfélre visszajuttatott labda

40.1 Meghatározás

40.1.1 A labda a csapat védőtérfelére kerül, amint:

·         Érinti a védőtérfelet.

·         Érint egy játékost vagy játékvezetőt, aki testének bármely részével érinti a védőtérfelet.

40.1.2 A labda akkor tekintendő védőtérfélre visszajutottnak, ha a labdát birtokló csapat egy játékosa:

·         Utolsóként érintette a labdát a támadótérfélen, és azután ugyanennek a csapatnak egy játékosa érinti elsőként a labdát,

         Miután az érintette a védőtérfelet, vagy

         Ha ez a játékos érinti a védőtérfelet.

·         Utolsóként érintette a labdát a védőtérfélen, majd a labda érinti a támadó térfelet, és ezután ugyanennek a csapatnak egy játékosa, aki érinti a védőtérfelet, először érinti a labdát.

Ez a korlátozás érvényes a csapat támadótérfelén minden helyzetre, beleértve a bedobásokat is.

40.2 Szabály

Az a játékos, akinek csapata a saját támadótérfelén birtokolja az élő labdát, nem juttathatja vissza a labdát a védőtérfélre.

Ez nem vonatkozik a büntetődobás(ok) után járó, az oldalvonal középpontjától elvégzendő bedobásokra.

41. § Labdaakadályozás és kosárakadályozás

41.1 Meghatározás

41.1.1 Mezőnyből végzett kosárradobási kísérlet akkor történik, amikor a játékos a labdát kézben tartja és ívelten az ellenfél kosara felé dobja.

Pöcizés akkor történik, ha a játékos a labdát kézzel az ellenfél kosara felé üti.

Zsákolás akkor történik, amikor a játékos a labdát egy vagy két kézzel felülről belevágja, vagy megkísérli belevágni az ellenfél kosarába.

A pöcizés és a zsákolás is mezőnyből végzett kosárradobási kísérletnek minősül.

41.1.2 A mezőnyből végzett kosárradobási kísérlet akkor kezdődik, amikor a labda elhagyja a kosárradobó mozdulatot végző játékos kezét.

41.1.3 A mezőnyből végzett kosárra dobás akkor ér véget, amikor a labda:

·         Közvetlenül felülről a kosárba jut, benne marad, vagy áthalad rajta.

·         Már nincs lehetősége kosárba jutni akár közvetlenül, akár azután, hogy érintette a gyűrűt.

·         Szabályosan érinti egy játékos azután, hogy a gyűrűt érintette.

·         Érinti a talajt.

·         Holttá válik.

41.2 Szabály

41.2.1 Labdaakadályozás történik mezőnyből végzett kosárradobás közben, ha:

·         A játékos érinti a labdát annak leszálló ágában, és a labda teljesen a gyűrű szintje fölött van.

·         A játékos azután érinti a labdát, miután az érintette a palánkot, és a labda teljesen a gyűrű szintje fölött van.

Ezek a korlátozások addig érvényesek, amíg a labdának már nincs lehetősége közvetlenül a kosárba jutni, vagy amíg a labda nem érinti a gyűrűt.

41.2.1 Kosárakadályozás történik mezőnyből végzett kosárradobás közben, ha:

·         A játékos megérinti a kosarat vagy a palánkot, miközben a labda érintkezésben van a gyűrűvel.

·         A játékos alulról átnyúl a gyűrűn, és úgy érinti a labdát.

·         A védőjátékos érinti a labdát vagy a kosarat, miközben a labda a kosárban van.

·         A védőjátékos rezgésbe hozza a palánkot vagy a gyűrűt oly módon, hogy a játékvezető megítélése szerint ez akadályozza meg a labda kosárba jutását.

41.2.3 Miközben a labda levegőben van mezőnyből végzett kosárradobási kísérletnél és ezután a játékvezető sípol, illetve a mérkőzésóra vagy a 24 mp-es készülék jelzése megszólal, akkor a labdaakadályozás és a kosárakadályozás minden előírása érvényben van.

41.3 Büntetés

41.3.1 Ha a szabálysértést támadójátékos követte el, akkor a kosár nem érvényes. A labdát az ellenfélnek kell adni bedobásra a büntetődobó vonal meghosszabbításánál.

41.3.2 Ha a szabálysértést védőjátékos követte el, akkor a támadó csapat javára kell adni:

·         Kettő (2) pontot, ha a labdát a kétpontos mezőnykosár területéről dobták el.

·         Három (3) pontot, ha a labdát a hárompontos mezőnykosár területéről dobták el.

A pontok megadása és az azt követő eljárás ugyanolyan, mintha a labda közvetlenül jutott volna a kosárba.

41.3.3 Ha a szabálysértést mindkét csapat játékosai egyszerre követik el, akkor a kosár nem érvényes, és feldobás helyzet következik.

 

VII. SZABÁLY – HIBÁK

 

42. § Hibák

42.1 Meghatározás

A hiba a szabályok olyan megszegése, amely egy ellenféllel történt személyi érintkezés és/vagy sportszerűtlen viselkedés következménye.

42.2 Szabály

A hibát az elkövető terhére kell bejegyezni és a vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.

43. § Érintkezés

43.1 Meghatározás

43.1.1 A kosárlabdában, amelyben 10 játékos korlátozott területen nagy sebességgel mozog, a testi érintkezéseket nem lehet elkerülni.

43.1.2 Annak eldöntésekor, hogy egy testi érintkezést büntessenek-e vagy sem a játékvezetők, minden pillanatban szem előtt kell tartaniuk, és mérlegelniük kell a következő alapelveket:

·         A szabályok szellemét és szándékát, valamint a játék egységének megtartását.

·         Következetesség az „előny/hátrány” elv alkalmazásában, amelynél a játékvezetőknek nem szabad keresniük a játék folyamatosságának felesleges megszakítását azért, hogy büntessék azt a véletlenszerű testi érintkezést, amelyik nem juttatja a felelős játékost előnyhöz vagy nem okoz hátrányt ellenfelének.

·         Következetesség az egységes szemlélet alkalmazásában minden mérkőzésen, szem előtt tartva a résztvevő játékosok képességét, természetét és viselkedését a mérkőzés folyamán.

·         Következetesség a mérkőzés kézben tartása és folyamatossága közötti egyensúly fenntartásában, megérezve, hogy a résztvevők mire törekednek, és azt ítélni, ami megfelelő a mérkőzésnek.

44. § Személyi hiba

44.1 Meghatározás

44.1.1 A személyi hiba a játékos által elkövetett olyan hiba, amely egy ellenfél játékossal való szabálytalan érintkezés következménye, függetlenül attól, hogy a labda élő vagy holt.

A játékos nem foghatja, akadályozhatja, lökheti, gáncsolhatja ellenfelét, nem mehet ellenfelének, és nem korlátozhatja ellenfele haladását kinyújtott kézzel, karral, könyökkel, vállal, csípővel, térddel vagy lábbal, sem a testének természetellenes (a hengeren kívüli) helyzetbe hozásával, és nem kezdeményezhet semmiféle durva vagy erőszakos játékot.

44.1.2 Akadályozás az olyan szabálytalan személyi érintkezés, amely gátolja egy ellenfél mozgását labdával vagy labda nélkül.

44.1.3 Belemenés az olyan személyi érintkezés, labdával vagy labda nélkül, amikor a játékos az ellenfél játékos felsőtestének nekimegy vagy azt meglöki.

44.1.4 Szabálytalan hátulról védekezés az olyan személyi érintkezés az ellenfél játékosával, amikor egy védekező játékos hátulról érintkezik az ellenfél játékosával. A védőjátékost azon igyekezete, hogy megkísérelje a labdát megszerezni, nem jogosítja fel arra, hogy hátulról érintkezzen az ellenfél játékosával.

44.1.5 Fogás az olyan személyi érintkezés egy ellenfél játékossal, amely az ellenfelet szabad mozgásában akadályozza. Ez a személyi érintkezés (fogás) a test bármelyik részén bekövetkezhet.

44.1.6 Szabálytalan elzárás az olyan szabálytalan kísérlet, amely késlelteti vagy megakadályozza az ellenfél labda nélküli játékosát abban, hogy elfoglaljon egy általa kívánt helyzetet a játéktéren.

44.1.7 Kezek szabálytalan használata akkor fordul elő, amikor a védőjátékos védekező helyzetben van, és a kezét ráteszi majd rajtahagyja labdás vagy labda nélküli ellenfelén, gátolva őt ezzel szabad mozgásában.

44.1.8 Lökés a test bármely részével végzett olyan személyi érintkezés, amikor egy játékos erőszakkal elmozdítja vagy megpróbálja elmozdítani az ellenfél labdát birtokló vagy labda nélküli játékosát.

44.2 Büntetés

A személyi hibát minden esetben be kell jegyezni az elkövető terhére. Ezenfelül:

44.2.1 Ha a hibát nem kosárradobó játékos ellen követték el,

·         A játék a vétlen csapat határvonalon kívüli bedobásával folytatódik az elkövetés helyéhez legközelebbi pontról.

·         Ha az elkövető csapat már a büntetőszabály hatálya alatt van, akkor az 55. § (Csapathibák: Büntetés) előírásait kell alkalmazni.

44.2.2 Ha a hibát kosárradobó játékos ellen követték el,

·         És a mezőnyből végzett kosárradobás sikeres, akkor a kosár érvényes, és egy (1) büntetődobást kell ítélni.

·         És a kettőpontos mezőnykosár területéről a kosárradobás sikertelen, kettő (2) büntetődobást kell ítélni.

·         És a hárompontos mezőnykosár területéről a kosárradobás sikertelen, három (3) büntetődobást kell ítélni.

·         És a játékos elleni hibát a mérkőzésóra bármelyik negyed vagy hosszabbítás játékidejének lejártát közlő jelzésével egyidejűleg vagy közvetlenül azt megelőzően követik el, illetve akkor, amikor a 24 mp-es készülék jelzésének megszólalásakor a labda még a játékos kezében van, és a mezőnyből végzett kosárradobás sikeres, akkor a kosár nem érvényes. Kettő (2) vagy három (3) büntetődobást kell ítélni.

44.3 Henger alapelv

A henger alapelv (13. ábra) azt a képzeletbeli hengeren belüli teret jelenti, amelyet a játékos foglal el a talajon. A henger magában foglalja a játékos felett lévő teret, és a következők határolják:

·         Elölről a tenyerek,

·         Hátul a fenék, és

·         Oldalról a karok és a lábak külső széle.

A kezeket és a karokat a felsőtest előtt legfeljebb a lábak vonaláig lehet kinyújtani könyöknél behajlítva úgy, hogy az alkarok és a kezek felemelt helyzetben vannak. A lábak közötti távolságnak a játékos magasságával arányosnak kell lenni.

44.4 A függőlegesség elve

44.4.1 A kosárlabda játéktéren minden játékosnak joga van bármely – ellenfél által még el nem foglalt – helyzetet (hengert) elfoglalni.

44.4.2 Ez az elv védi a játékos talajon elfoglalt helyét és a fölötte lévő légteret, amikor függőlegesen felugrik a saját hengerében.

44.4.3 Amint egy játékos elhagyja függőleges helyzetét (hengerét) és testi érintkezést okoz ellenfelével, aki már elfoglalta saját függőleges helyzetét (hengerét), az a játékos felelős az érintkezésért, aki elhagyta saját függőleges helyzetét (hengerét).

44.4.4 A védőt nem szabad megbüntetni akkor, ha függőlegesen fölugorva hagyta el a talajt (saját hengerén belül) vagy ha kezeit és karjait maga fölé nyújtja a saját hengerén belül.

44.4.5 A támadó játékos, akár a talajon van, akár a levegőben, nem okozhat érintkezést a szabályos védőhelyzetben lévő védőjátékossal:

·         Karjával még több helyet csinálva a maga számára („takarítás”).

·         Lábai vagy karjai széttárásával érintkezést okozva mezőnyből végzett kosárradobás közben vagy közvetlenül azután.

44.5 Szabályos védőhelyzet

44.5.1 A védekező játékos akkor foglalt el egy kiinduló szabályos védőhelyzetet, ha:

·         Szemben van ellenfelével, és

·         Mindkét lába a talajon van.

44.5.2 A szabályos védőhelyzet kiterjed a játékos fölötti légtérre (hengerre) a talajtól a mennyezetig. Felemelheti karjait és kezeit a feje fölé vagy függőlegesen felugorhat, de felemelt kezeit a képzeletbeli hengeren belül, függőlegesen kell tartania.

44.6 Védekezés a labdát birtokló játékos ellen

44.6.1 A labdát birtokló játékos (fogja a labdát vagy vezeti) elleni védekezéskor az idő és távolsági tényezőkre nem kell tekintettel lenni.

44.6.2 A labdás játékosnak számítania kell arra, hogy védekeznek ellene, és késznek kell lennie a megállásra vagy az irányváltoztatásra, amint ellenfele egy kiinduló szabályos védőhelyzetet vesz föl vele szemben még akkor is, ha ez a másodperc tört része alatt történik.

44.6.3 A védekező (védő) játékosnak úgy kell elfoglalnia kiinduló szabályos védőhelyzetét, hogy ne okozzon testi érintkezést helyzete elfoglalása előtt.

44.6.4 Ha egyszer a védőjátékos már elfoglalta kiinduló szabályos védőhelyzetét mozoghat, hogy folyamatosan védekezzen, de nem teheti ki a karját, vállát, csípőjét vagy lábát, és nem okozhat olyan érintkezést, ami megakadályozza, hogy a labdát vezető játékos elhaladjon mellette.

44.6.5 Az „akadályozás/belemenés – labdás játékos” helyzet megítélésekor a játékvezetőnek a következő alapelveket kell alkalmazni:

·         A védőjátékosnak el kell foglalnia egy kiinduló szabályos védőhelyzetet szemben a labdás játékossal, mindkét lábával a talajon állva.

·         A védőjátékos ebben a helyzetben maradhat, függőlegesen felugorhat, illetve oldalra vagy hátrafelé mozoghat, hogy megtartsa szabályos védekező helyzetét.

·         Amikor mozog, szabályos kiinduló védőhelyzetének megtartása érdekében pillanatokra felemelheti egyik vagy mindkét lábát a talajról, de csak akkor, ha ez a mozgás oldalra vagy hátrafelé történik, és nem a labdás játékos felé.

·         Az érintkezésnek a felsőtesten kell bekövetkezni, amely esetben a védőjátékost úgy kell tekinteni, mint aki először ért az ütközés helyére.

·         A szabályos védőhelyzet elfoglalása után a védőjátékos a hengerén belül elfordulhat, hogy csökkentse az ütközés erejét, illetve elkerülje a sérülést.

A fenti esetben a hibát úgy kell tekinteni, hogy a labdás játékos okozta.

44.7 A levegőben lévő játékos

44.7.1 A levegőben lévő játékosnak joga van a játéktér ugyanazon pontjára visszaérkezni, ahonnan felugrott.

44.7.2 Joga van a játéktér egy másik pontjára is leérkezni, ha az elugrás és a leérkezés közti egyenes vonalat vagy magát a leérkezés helyét még nem foglalta el ellenfél az elugrás pillanatában.

44.7.3 Ha egy játékos felugrott, de a leérkezéskor lendületének következtében érintkezik ellenfelével, aki szabályos védőhelyzetben volt a leérkezés helyének közvetlen közelében, akkor a felugró játékos felelős a bekövetkezett érintkezésért.

44.7.4 Egyetlen játékos sem mozdulhat ellenfele útjába, ha az már felugrott a levegőbe.

44.7.5 Levegőben lévő játékos alá mozdulni és érintkezést okozni általában sportszerűtlen hiba, és bizonyos körülmények között kizáró hiba is lehet.

44.8 Védekezés a labdát nem birtokló játékos ellen

44.8.1 Minden labda nélküli játékosnak joga van szabadon mozogni a játéktéren és olyan helyet elfoglalni, amelyet előzőleg más játékos még nem foglalt el.

44.8.2 A labdát nem birtokló játékos elleni védekezéskor az idő és távolsági tényezőkre tekintettel kell lenni. Ez azt jelenti, hogy egy védőjátékos nem foglalhat el helyet olyan közel és/vagy olyan gyorsan mozgásban lévő ellenfele útjában, hogy annak ne legyen elég távolsága vagy ideje a megálláshoz, illetve az irányváltoztatáshoz.

A távolság egyenesen arányos az ellenfél sebességével, soha nem kevesebb, mint 1 és soha nem több, mint 2 normál lépés.

Ha egy játékos a kiinduló szabályos védőhelyzetének elfoglalásakor figyelmen kívül hagyja az idő- és távolsági tényezőket, és az ellenféllel érintkezés történik, akkor ő a felelős az ütközésért.

44.8.3 Ha a védőjátékos már kiinduló szabályos védőhelyzetet foglalt el, nem okozhat érintkezést ellenfelével azért, hogy meggátolja őt a mellette való elhaladásban karjának, vállának, csípőjének vagy lábának útjába való kinyújtásával. Azonban elfordulhat vagy maga elé teheti karját (karjait) a hengerén belül, hogy elkerülje a sérülést.

44.9 Elzárás: Szabályos és szabálytalan

44.9.1 Elzárás akkor történik, amikor egy játékos megkísérli késleltetni vagy megakadályozni labda nélküli ellenfelét abban, hogy az a játéktéren egy általa kívánt helyet elfoglaljon.

44.9.2 Akkor szabályos az elzárás, ha az a játékos, aki ellenfelét elzárja:

·         Álló helyzetben van (saját hengerén belül), amikor az érintkezés megtörténik.

·         Mindkét lába a talajon van, amikor az érintkezés megtörténik.

44.9.3 Szabálytalan az elzárás abban az esetben, ha az a játékos, aki ellenfelét elzárja:

·         Mozgásban volt, amikor az érintkezés történt.

·         Nem adott elegendő távolságot álló ellenfelét elzárva, annak látómezején kívül, amikor az érintkezés megtörtént.

·         Nem vette figyelembe az idő és távolsági tényezőket egy mozgásban lévő ellenfelével szemben, amikor az érintkezés történt.

44.9.4 Amikor az elzárás az álló ellenfél látómezején belül történik (szemből vagy oldalról), az elzáró játékos olyan közelről adhatja az elzárást, amilyen közelről csak akarja feltéve, hogy nem történik érintkezés.

44.9.5 Amikor az elzárás az álló ellenfél látómezején kívül történik, az elzáró játékos köteles lehetővé tenni, hogy ellenfele egy (1) normál lépés távolságot tehessen az elzárás felé érintkezés nélkül.

44.9.6 Amikor az ellenfél mozgásban van, az idő és távolsági tényezőket figyelembe kell venni. Az elzáró köteles elég helyet hagyni, hogy az elzárt játékos az elzárást megállással vagy irányváltoztatással elkerülhesse.

A megkívánt távolság soha sem kevesebb, mint egy (1), és soha sem több, mint kettő (2) normál lépés.

44.9.7 A szabályosan elzárt játékos felelős minden érintkezésért, ami az elzáró játékossal történik.

44.10 Akadályozás

44.10.1 Az elzárást megkísérlő játékos akadályozást követ el, ha érintkezés történik miközben ő mozog, és ellenfele áll vagy hátrál előle.

44.10.2 Ha egy játékos figyelmen kívül hagyva a labdát, ellenfelével szemben, vele azonosan mozog, elsősorban ő a felelős a bekövetkező érintkezésekért, hacsak egyéb tényezők nem állnak fenn.

A „hacsak egyéb tényezők nem állnak fenn” kifejezés arra az esetre vonatkozik, ha az elzárt játékos szándékosan lök, belemegy vagy fogja ellenfelét.

44.10.3 Szabályos, ha egy játékos a pályán való helyezkedés közben a hengerén kívülre nyújtja karját (karjait) vagy könyökét (könyökeit), de le kell engednie azokat a hengerén belülre, ha ellenfele megkísérel elhaladni mellette. Ha a játékos karja vagy könyöke a hengerén kívül van és érintkezés történik, akkor az akadályozás vagy fogás.

44.11 Az ellenfél érintése kézzel és/vagy karral

44.11.1 Az ellenfél egy vagy két kézzel érintése önmagában nem szükségszerűen szabályszegés.

44.11.2 A játékvezetőnek kell megítélni, hogy az érintkezést okozó játékos szerzett-e előnyt. Ha egy játékos által okozott érintkezés bármilyen módon korlátozza az ellenfél szabad mozgását, akkor az ilyen érintkezés hibának minősül.

44.11.3 A kéz (kezek) vagy a kinyújtott kar(ok) szabálytalan használata akkor következik be, amikor a védőjátékos védekezés közben ezeket egy labdás vagy labda nélküli ellenfélre helyezi és rajta is tartja.

44.11.4 A labdás vagy labda nélküli ellenfelet ismételten érinteni vagy tapogatni szintén személyi hiba, mert ez durvasághoz vezethet.

44.11.5 A labdás támadó játékos részéről személyi hiba, ha:

·         Beleakaszkodik, illetve karjával vagy könyökével befogja a védekező játékost, hogy előnyt szerezzen.

·         Ellöki magától a védőjátékost, hogy megakadályozza őt a labda megszerzésében vagy a labda megszerzésére tett kísérletében, illetve hogy több helyet csináljon saját maga és a védőjátékos között.

·         Labdavezetés közben kinyújtott alkarját vagy kezét használja, hogy ellenfelét megakadályozza a labdabirtoklás megszerzésében.

44.11.6 A labda nélküli támadó játékos részéről személyi hiba, ha azért löki el magától ellenfelét, hogy:

·         Szabaddá tegye magát a labda átvételéhez.

·         Megakadályozza a védőjátékost a labda megszerzésében vagy a labda megszerzésének kísérletében.

·         Saját maga és a védőjátékos között még több helyet csináljon.

44.12 Centerjáték

44.12.1 A függőlegesség elve a centerjátékra is érvényes.

A támadó centernek és az őt védő ellenfelének kölcsönösen tiszteletben kell tartani egymás függőlegességi jogait (hengerét).

44.12.2 Személyi hiba a támadó vagy védekező centerjátékos részéről, ha vállal vagy csípővel kimozdítja ellenfelét helyzetéből, illetve ha megakadályozza ellenfele szabad mozgását kinyújtott könyökkel, karral, térddel vagy más testrészével.

45. § Kettős hiba

45.1 Meghatározás

Kettős hiba akkor következik be, amikor két ellenfél játékos megközelítőleg azonos időben követ el személyi hibát egymás ellen.

45.2 Büntetés

45.2.1 Mindkét vétkes játékos terhére egy-egy személyi hibát kell bejegyezni. Nem kell büntetődobásokat ítélni.

45.2.2 A mérkőzés a következők szerint folytatódik:

·         Ha érvényes mezőnykosarat értek el ezzel egyidőben, akkor a labdát a kosarat elért csapat ellenfelének kell adni alapvonali bedobáshoz.

·         Ha az egyik csapat jogosult volt a labdára vagy birtokolta azt, akkor a labdát ennek a csapatnak kell adni bedobáshoz a szabályszegés helyéhez legközelebbi pontról.

·         Ha egyik csapat sem volt jogosult a labdára és nem is birtokolta azt, feldobás helyzet következik.

46. § Sportszerűtlen hiba

46.1 Meghatározás

46.1.1 A sportszerűtlen hiba egy játékos által elkövetett olyan személyi hiba, amely a játékvezető megítélése szerint a szabály szándékával és szellemével ellentétes, nem közvetlenül a labda megszerzésére irányuló kísérlet eredménye

46.1.2 A sportszerűtlen hibákat az egész mérkőzésen következetesen kell megítélni.

46.1.3 A játékvezetőnek csak a cselekedetet kell megítélnie.

46.1.4 Annak megítélésében, hogy a hiba sportszerűtlen vagy sem, a játékvezetőknek a következő elveket kell alkalmazniuk:

·         Ha a játékos nem tesz a labda megjátszására irányuló kísérletet, és érintkezés történik, ez sportszerűtlen hiba.

·         Ha a játékos a labda megszerzésére irányuló kísérlet közben túlzott érintkezést okoz (durvaság), akkor a hibát sportszerűtlennek kell ítélni.

·         Ha a játékos fogja, üti, rúgja vagy szándékosan ellöki az ellenfél játékosát, az sportszerűtlen hiba.

·         Ha a játékos úgy követ el hibát, hogy kísérlete a labda megjátszására irányul (normál kosárlabda játék), az nem sportszerűtlen hiba.

46.1.5 Azt a játékost, aki ismételten követ el sportszerűtlen hibát, a játékból ki kell zárni.

46.2 Büntetés

46.2.1 A sportszerűtlen hibát be kell jegyezni a vétkes játékos terhére.

46.2.2 Büntetődobás(oka)t, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.

A megítélendő büntetődobások száma a következő:

·         Ha a hibát nem kosárra dobó játékos ellen követték el, kettő (2) büntetődobás.

·         Ha a hibát kosárra dobó játékos ellen követték el, és a labda a kosárba jutott: a kosár érvényes és ezen felül egy (1) büntetődobás.

·         Ha a hibát kosárra dobó játékos ellen követték el, de a dobás nem volt sikeres: a mezőnyből végzett kosárradobási kísérlet helyétől függően kettő (2) vagy három (3) büntetődobás.

47. § Kizáró hiba

47.1 Meghatározás

47.1.1 A kizáró hiba egy játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő által tanúsított kirívóan sportszerűtlen magatartás.

47.1.2 Az edzőt akkor is ki kell zárni a játékból, ha:

·         Saját sportszerűtlen viselkedése miatt a kettő (2) technikai hibát („C”) ítélnek ellene.

·         Három (3) technikai hibát („B”) ítélnek ellene a segédedző, egy cserejátékos vagy a csapatpadon helyet foglaló csapatkísérők sportszerűtlen viselkedése miatt, vagy három (3) olyan technikai hibát kap, melyből egyet a saját sportszerűtlensége miatt ítéltek ellene („C”).

47.1.3 A játékból kizárt edzőt a jegyzőkönyvbe beírt segédedző helyettesíti. Ha nincs a jegyzőkönyvbe segédedző beírva, akkor az edzői teendőket a csapatkapitány látja el.

47.2 Büntetés

47.2.1 A kizáró hibát be kell jegyezni az elkövető ellen.

47.2.2 A vétkest ki kell állítani és a mérkőzés hátralévő részére be kell mennie a csapata öltözőjébe, vagy ha azt választja, el kell hagynia az épületet.

47.2.3 Büntetődobás(oka)t, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.

A megítélendő büntetődobások száma megegyezik a sportszerűtlen hibánál a 46.2.2. pontban leírtakkal.

48. § A viselkedés szabályai

48.1 Meghatározás

48.1.1 A mérkőzés megfelelő lejátszása a játékvezetőkkel, a jegyzőasztal hivatalos személyeivel és a komiszárral való teljes körű és lojális együttműködést kíván mindkét csapat tagjaitól (játékosok, cserejátékosok, edzők, segédedzők és csapatkísérők).

48.1.2 A csapatok tegyenek meg mindent a győzelem megszerzése érdekében, de ezt csak a sportszerű viselkedés és a „fair play” szellemében tehetik.

48.1.3 Ennek az együttműködésnek vagy a szabályok szellemének bármilyen szándékos vagy ismételt megsértése technikai hiba, és eszerint kell büntetni.

48.1.4 A játékvezető megelőzheti a technikai hibákat a csapattagok figyelmeztetésével vagy akár az apró, adminisztratív jellegű technikai szabályszegések figyelmen kívül hagyásával, amelyek nyilvánvalóan nem szándékosak és nincs közvetlen hatásuk a mérkőzésre, kivéve, ha ugyanolyan jellegű szabályszegés ismétlődött meg a figyelmeztetést követően.

48.1.5 Ha a technikai jellegű szabályszegést azután fedezik fel, hogy a labda élővé vált, a mérkőzést meg kell állítani és technikai hibát kell ítélni. A büntetést úgy kell végrehajtani, mintha a technikai hiba a megítélés pillanatában történt volna. Minden, ami a technikai jellegű szabályszegés és a mérkőzés megállítása között eltelt időszakban történt, érvényes.

48.2 Szabály

A mérkőzés közben a fair-play és a sportszerű viselkedés szellemével ellentétes erőszakos cselekedetek fordulhatnak elő. Ezeket a cselekményeket a játékvezetőknek, és ha szükséges, a rendfenntartó erőknek azonnal meg kell fékezniük.

48.2.1 Amikor erőszakos cselekmények fordulnak elő a játékosok, cserejátékosok, edzők és csapatkísérők között, a játékvezetők tegyék meg a szükséges intézkedést a megfékezésükre.

48.2.2 Bárkit, aki a fent felsorolt személyek közül az ellenfelei vagy a játékvezetők és komiszár kárára kirívóan erőszakos cselekedet elkövetésében vétkes, azonnal ki kell zárni a játékból. A játékvezetők és a komiszár kötelesek jelenteni az esetet a versenyt rendező szervnek.

48.2.3 A közrendért felelős személyek csak akkor léphetnek a játéktérre, ha a játékvezetők erre megkérik őket. Azonban, ha a játéktérre nézők jönnének be azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy erőszakos cselekedeteket kövessenek el, akkor a rendfenntartóknak a csapatok és a játékvezetők védelmében azonnal közbe kell lépniük.

48.2.4 Minden más terület, beleértve a bejáratokat, kijáratokat, folyosókat, öltözőket, stb. a versenyt rendező szerv és a rendfenntartók hatáskörébe tartozik.

48.2.5 A játékvezetők nem engedhetik meg a játékosok, cserejátékosok, edzők, segédedzők és csapatkísérők olyan fizikai cselekedeteit, amelyek a játéktér felszereléseinek megrongálódásához vezethetnek.

Amennyiben a játékvezetők ilyen jellegű cselekményt vesznek észre, az elkövető csapat edzőjét azonnal figyelmeztetniük kell.

Ha az eset(ek) ismétlődik(nek), azonnal technikai hibát kell ítélni az érintett személy(ek) ellen. Ha az érintett személy neve nem szerepel a jegyzőkönyvben, akkor a technikai hibát az edző ellen kell bejegyezni „B” jelöléssel.

A játékvezetők döntései véglegesek, nem lehet azokat vitatni vagy figyelmen kívül hagyni.

49. § Játékos által elkövetett technikai hiba

49.1 Meghatározás

49.1.1 A játékos által elkövetett technikai hibák olyan játékos általi hibák, amelyek nem járnak az ellenfél játékosával történő testi érintkezéssel.

49.1.2 Technikai hiba, ha a játékos figyelmen kívül hagyja a játékvezetők figyelmeztetéseit, vagy olyan taktikákat alkalmaz, mint:

·         Tiszteletlenül viselkedik a játékvezetőkkel, a komiszárral, az asztal hivatalos személyzetével, az ellenfelekkel, vagy megérinti őket.

·         Sértő módon beszél, gesztikulál, vagy hergeli a nézőket.

·         Hergeli az ellenfelet, vagy gátolja látásában azzal, hogy közel a szeméhez mozgatja a kezét.

·         Késlelteti a játékot azzal, hogy megakadályozza a bedobás azonnali végrehajtását.

·         Nem emeli fel megfelelően a kezét, amikor hibát ítéltek ellene, és erre a játékvezető felszólította.

·         Mezszámot cserél anélkül, hogy közölné a jegyzővel és a játékvezetővel.

·         Jogosulatlanul elhagyja a játékteret.

·         Úgy kapaszkodik meg a gyűrűn, hogy arra teljes súlyával ránehezedik.

·         Zsákolás közben a játékos:

         Egy pillanatra és véletlenszerűen megfoghatja a gyűrűt.

         Megkapaszkodhat a gyűrűn, ha a játékvezető megítélése szerint ezzel a saját vagy más játékos sérülését igyekszik megelőzni.

49.2 Büntetés

49.2.1 A technikai hibát be kell jegyezni a játékos terhére.

49.2.2 Egy (1) büntetődobást, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.

50. § Edzők, segédedzők, cserejátékosok vagy csapatkísérők által elkövetett technikai hiba

50.1 Meghatározás

50.1.1 Az edző, segédedző, cserejátékos vagy csapatkísérő nem érintheti meg vagy nem fordulhat tiszteletlenül a játékvezetőkhöz, a komiszárhoz, az asztal hivatalos személyeihez vagy az ellenfélhez.

50.1.2 A csapatpad területén csak az edző, a segédedző, a cserejátékosok és a csapatkísérők tartózkodhatnak, és a következő kivételektől eltekintve ott is kell maradniuk:

·         Az edző, segédedző, cserejátékos vagy csapatkísérő a játéktérre léphet a sérült játékos megsegítésére, miután a játékvezetőtől erre engedélyt kapott.

·         Az orvos a játékvezető engedélye nélkül is pályára léphet, ha úgy ítéli meg, hogy a sérült játékos veszélyben van, és azonnali ellátásra szorul.

·         A cserejátékos a jegyzőasztalnál kérhet cserét.

·         Az edző vagy a segédedző kérhet holtidőt.

·         Csapat terhére írt holtidő közben az edző, segédedző, cserejátékos vagy csapatkísérő a pályára léphet, hogy csapatának tagjaival beszéljen, feltéve, hogy a csapatpadja területének közelében marad.

·         Az edző beszélhet játékosaihoz a mérkőzés közben, feltéve, hogy a csapatpadja területén belül marad.

·         Amikor a mérkőzésóra áll, az edző vagy a segédedző a jegyzőasztalhoz mehet statisztikai felvilágosításért. Ennek udvarias formában kell történnie, anélkül, hogy megszakítaná a mérkőzés természetes menetét.

50.2 Büntetés

50.2.1 A technikai hibát be kell jegyezni az edző ellen.

50.2.2 Kettő (2) büntetődobást, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.

51. § Játékszünetben elkövetett technikai hibák

51.1 Meghatározás

Technikai hibákat játékszünetekben is lehet ítélni, melyek a mérkőzés kezdetét megelőző időszak (20 perc), a negyedek közötti szünetek, a félidei és bármely hosszabbítás előtti szünet.

A játékszünet 20 perccel a mérkőzés kezdetét megelőzően illetve az időmérő negyedek vagy hosszabbítások végét közlő jelzésével kezdődik.

A játékszünet akkor fejeződik be, amikor:

·         Az 1. és a 3. negyed, valamint a hosszabbítások kezdetekor végrehajtott feldobást követően a labdát az egyik ugró játékos szabályosan elüti.

·         A 2. és a 4. negyed kezdetekor, a végrehajtott kezdő bedobást követően a labdát egy határvonalon belüli játékos érinti.

51.2 Büntetés

Ha a technikai hibát:

·         A csapat egyik játékra jogosult tagja ellen ítélték, akkor a csapattag terhére kell bejegyezni mint játékos általi hibát, és az ellenfél javára kettő (2) büntetődobást kell adni.

Ez a hiba beszámít a csapathibák közé.

·         Az edző, segédedző, játékos-edző vagy csapatkísérő ellen ítélték, akkor az edző ellen kell bejegyezni, és az ellenfél javára kettő (2) büntetődobást kell adni.

Ez a hiba nem számít be a csapathibák közé.

Ha egynél több technikai hibát ítéltek, lásd az 56. §-t. (Különleges helyzetek).

51.3 Eljárás

Miután a büntetődobásokat végrehajtották, a mérkőzést, a negyedet vagy a hosszabbítást a középkörben feldobással vagy bedobással kell elkezdeni a szabályoknak megfelelően.

52. § Verekedés

52.1 Meghatározás

A verekedés erőszakos fizikai cselekmény két vagy több személy között (játékosok, cserejátékosok, edzők, segédedzők és csapatkísérők).

Ez a paragrafus csak cserejátékosokra, edzőkre, segédedzőkre és csapatkísérőkre vonatkozik, akik elhagyják a csapatpad területét verekedés során vagy bármely helyzetben, amely verekedéshez vezethet.

52.2 Szabály

52.2.1 Azokat a cserejátékosokat és csapatkísérőket, akik elhagyják a csapatpad területét verekedés során, vagy olyan esetben, amely verekedéshez vezethet, ki kell zárni a játékból.

52.2.2 Csak az edzőnek és/vagy a segédedzőnek megengedett, hogy elhagyja a csapatpad területét amikor verekedés tört ki, vagy olyan helyzetben, ami verekedéshez vezethet, ha abból a célból teszi, hogy segítsen a játékvezetőknek a rend fenntartásában vagy helyreállításában. Ebben az esetben az edzőt és/vagy a segédedzőt nem kell kizárni a játékból.

52.2.3 Amennyiben az edző és/vagy a segédedző elhagyja a csapatpad területét és nem segít vagy nem próbál segíteni a játékvezetőknek a rend fenntartásában vagy helyreállításában, akkor ki kell zárni a játékból.

52.3 Büntetés

52.3.1 Függetlenül a csapatpad területének elhagyásáért kizárt cserejátékosok vagy csapatkísérők számától, egy technikai hibát („B”) kell bejegyezni az edző ellen.

52.3.2 Abban az esetben, ha ezen paragrafus alapján mindkét csapatból kizárnak vétkeseket, és nincs egyéb érvényben lévő büntetés (lásd az 52.3.4 alább), akkor feldobás helyzet következik.

52.3.3 Minden kizáró hibát be kell jegyezni a B.8.3 pontban leírtak szerint. Ezek nem számítanak be a csapathibák közé.

52.3.4 Minden büntetést, mely azelőtt következett be, hogy a cserejátékosok és a csapatkísérők elhagyták a csapatpad területét, az 56. §-nak (Különleges helyzetek) megfelelően kell kezelni.

 

VIII. SZABÁLY – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

53. § Alapelv

53.1          Mindegyik játékvezetőnek joga van egymástól függetlenül hibát ítélni a mérkőzés folyamán, akár élő a labda, akár holt.

53.2         Bármennyi hiba megítélhető ugyanazon vagy mindkét csapat ellen. A büntetéstől függetlenül minden egyes hibát be kell jegyezni az elkövető terhére a jegyzőkönyvbe.

54. § A játékos által elkövetett öt hiba

54.1          Azt a játékost, aki öt (5) akár személyi, akár technikai hibát követett el, erről értesíteni kell, és a játékból azonnal ki kell válnia. A játékost 30 másodpercen belül le kell cserélni.

54.2          Az olyan játékos által vétett hibát, aki már korábban elkötette az ötödik hibáját, az edző ellen kell a jegyzőkönyvbe („B”) bejegyezni.

55. § Csapathibák – Büntetés

55.1 Meghatározás

55.1.1          Ha egy csapat egy negyedben elkövette a negyedik (4) csapathibáját a játékosai ellen megítélt személyi vagy technikai hibák következtében, akkor életbe lép a csapatra vonatkozó büntetőszabály.

55.1.2          A játékszünetben elkövetett csapathibák abba a negyedbe vagy hosszabbításba számítanak, amelyik az adott szünetet követi.

55.1.3          Csapathibák szempontjából minden hosszabbítás úgy tekintendő, mint a negyedik negyed folytatása.

55.2          Szabály

55.2.1          Amikor egy csapat a büntetőszabály hatálya alatt van, a játékosaik által vétett minden további, nem kosárra dobó játékos ellen elkövetett személyi hibáért, bedobás helyett kettő (2) büntetődobást kell ítélni.

55.2.2          Ha a személyi hibát az élő labdát birtokló vagy bedobásra jogosult csapat játékosa követi el, nem kell kettő (2) büntetődobást ítélni.

56. § Különleges helyzetek

56.1          Meghatározás

Előfordulhatnak olyan különleges helyzetek, amikor egy hibát vagy szabálysértést követő ugyanazon álló mérkőzésóra időszak alatt követnek el további hibákat.

56.2          Eljárás

56.2.1         Minden hibát be kell jegyezni és a büntetéseket meg kell állapítani.

56.2.2         Meg kell határozni a hibák bekövetkezésének sorrendjét.

56.2.3         A mindkét csapattal szembeni azonos büntetéseket és minden kettős hiba büntetését törölni kell. Ha egyszer egy büntetést töröltek, azt úgy kell tekinteni, mintha soha nem történt volna meg.

56.2.4         Az utolsó, még végrehajtandó büntetés részét képző labdabirtoklás joga töröl minden korábbi labdabirtoklási jogot, melyek végül elvesznek.

56.2.5         Ha a labda már élővé vált az első vagy egyetlen büntetődobáskor vagy bedobáskor, akkor ezt a büntetés már nem lehet egy másik büntetéssel kiegyenlíteni és törölni.

56.2.6         Minden fennmaradó büntetést a megítélésük sorrendjében végre kell hajtani.

56.2.7         Ha a mindkét csapattal szembeni azonos büntetések törlése után nem marad végrehajtandó büntetés, a mérkőzés a 45.2.2 pontban leírtaknak megfelelően folytatódik.

57. § Büntetődobások

57.1 Meghatározás

57.1.1          A büntetődobás a játékosnak zavartalan dobási lehetőség biztosítása egy (1) pont elérésére a büntetődobó vonal mögül és a félkörön belülről.

57.1.2          A büntetődobási egység az egy hibáért megítélt összes büntetődobást jelenti.

57.1.3          A büntetődobás és az azzal járó tevékenység befejezettnek tekintendő, amikor a labda:

·         Közvetlenül felülről a kosárba jut, benne marad, vagy áthalad rajta.

·         Már nem juthat a kosárba sem közvetlenül, sem azután, hogy érintette a gyűrűt.

·         Miután érintette a gyűrűt, egy játékos szabályosan érinti.

·         Érinti a talajt.

·         Holttá válik.

57.1.4          Az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően a dobási kísérlet értéke megváltozik és kétpontos (2) mezőkosár lesz belőle, ha azt követően, hogy a labda érintette a gyűrűt, egy támadó vagy védőjátékos szabályosan érinti, mielőtt az a kosárba esik.

57.2          Amikor személyi hibát ítélnek és annak büntetése egy több büntetődobás:

57.2.1          A büntetődobás(oka)t annak a játékosnak kell végrehajtania, aki ellen a hibát elkövették.

57.2.2          Ha azt a játékos szeretnék lecserélni, aki ellen a hibát elkövették, akkor a játékosnak el kell végeznie a büntetődobás(oka)t, mielőtt a játékból kiválna.

57.2.3          Ha a kijelölt játékosnak el kell hagynia a játékteret, mert megsérült, kipontozódott vagy kiállították, a büntetődobás(oka)t a helyére csereként beállt játékosnak kell végrehajtani. Ha nem áll rendelkezésre több cserejátékos, akkor a csapatkapitány bármely játékost kijelölheti a büntetődobás(ok) elvégzésére.

57.3          A technikai hibáért megítélt büntetődobásokat az ellenfél bármelyik – csapatkapitány által kijelölt – játékosa elvégezheti.

57.4          A büntetődobó játékos:

57.4.1          A félkörön belül, a büntetődobó vonal mögé kell álljon.

57.4.2          Tetszés szerinti dobásformát választva végezheti el a büntetődobást oly módon, hogy a labda felülről jusson a kosárba vagy érintse a gyűrűt anélkül, hogy érintené a talajt.

57.4.3          Öt (5) másodpercen belül meg kell kísérelnie a kossárradobást attól a pillanattól kezdve, hogy a játékvezető a labdát a rendelkezésére bocsátotta.

57.4.4          Nem érintheti a büntetődobó vonalat vagy a büntetődobó vonal mögötti játékteret addig, amíg a labda nem jutott a kosárba vagy nem érintette a gyűrűt.

57.4.5          Nem alkalmazhat dobócselt büntetődobás közben.

Az 57.4 paragrafusban leírtak megszegése szabálysértés.

57.4.6          Büntetés

Ha a büntetődobó követ el szabálysértést: figyelmen kívül kell hagyni a többi játékos által ugyanabban a pillanatban, rögtön ezelőtt vagy ezután elkövetett bármilyen szabálysértést, és nem lehet kosarat ítélni.
A labdát az ellenfél dobhatja be a határvonalon kívülről a büntetődobó vonal meghosszabbításánál, kivéve, ha további büntetődobás(oka)t kell végrehajtani.

57.5          Játékosok a helyközökben (14. ábra)

57.5.1          A helyközök elfoglalása:

·         Legfeljebb öt (5) játékos (3 védő és két támadó) foglalhatja el a büntetődobó sáv menti helyközöket, amelyek mélysége egy (1) méternek tekintendő.

·         A szigorított terület mindkét oldalán lévő első helyközöket a büntetődobó játékos ellenfelei foglalják el.

·         A helyközöket elfoglaló játékosoknak felváltva kell felállniuk, és csak azokat a helyközöket foglalhatják el, amelyekre jogosultak.

57.5.2          A büntetődobó sáv menti helyközökben tartózkodó játékosok:

57.5.2.1         Nem foglalhatnak el olyan helyközöket, amelyekre nem jogosultak.

57.5.2.2         Nem léphetnek be a szigorított területre és a semleges zónába illetve nem hagyhatják el a helyközt addig, amíg a labda el nem hagyta a büntetődobó játékos kezét.

57.5.2.3         Nem érinthetik a kosár felé repülő labdát, amíg az nem érinti a gyűrűt, vagy amíg nyilvánvalóvá nem válik, hogy nem fogja azt érinteni.

57.5.2.4         Nem érinthetik a kosarat vagy a palánkot, amíg a labda érintkezésben van a gyűrűvel.

57.5.2.5         Nem érinthetik meg a labdát úgy, hogy alulról átnyúlnak a kosáron.

57.5.2.6         Olyan büntetődobás közben, amelyet további büntetődobás(ok) követ(nek), nem érinthetik a labdát, a kosarat vagy a palánkot, amíg a labdának lehetősége van a kosárba jutni.

57.5.2.7         Ha a labda már élővé vált egy büntetődobás során, nem mozdulhatnak el elfoglalt helyükről, amíg a labda el nem hagyta büntetődobó játékos kezét.

57.5.3          A büntetődobó játékos ellenfelei:

57.5.3.1         Cselekedeteikkel nem zavarhatják a büntetődobó játékost.

57.5.3.2         Nem érinthetik a labdát vagy a kosarat, miközben a labda a kosárban van.

57.5.3.3         Miközben a labda a levegőben, nem hozhatják rezgésbe a palánkot vagy a gyűrűt oly módon, hogy a játékvezető megítélése szerint ez akadályozza meg a labda kosárba jutását.

Az 57.5 paragrafus megszegése szabálysértés.

57.5.4          Büntetés

57.5.4.1         Ha a büntetődobás sikeres és az 57.5.1, 57.5.2.1, 57.5.2.2 vagy az 57.5.3.1 paragrafust a helyközökben lévő bármely játékos megszegi, a szabálysértést figyelmen kívül kell hagyni és az elért kosár érvényes.

57.5.4.2         Ha a büntetődobás sikertelen és az 57.5.1, 57.5.2.1, 57.5.2.2, 57.5.2.7 vagy az 57.5.3.1 paragrafusok megszegője:

·         A büntetődobó játékos csapattársa: a labdát az ellenfélnek kell adni határvonalon kívüli bedobásra a büntetődobó vonal meghosszabbításánál.

·         A büntetődobó játékos ellenfele: új büntetődobást kell adni a büntetődobó játékosnak.

·         Mindkét csapat: a mérkőzés a szabályoknak megfelelően bedobással folytatódik.

57.5.4.3         Ha az 57.5.2.3, 57.5.2.4, 57.5.2.5, 57.5.2.6, 57.5.3.2 vagy az 57.5.3.3 paragrafusok megszegője:

·         A büntetődobó játékos csapattársa: az elért kosár érvénytelen, és a labdát az ellenfélnek kell adni határvonalon kívüli bedobásra a büntetődobó vonal meghosszabbításánál.

·         A büntetődobó játékos ellenfele: a büntetődobást sikeresnek kell tekinteni és egy (1) pontot kell ítélni.

·         Mindkét csapat: nem lehet kosarat ítélni, a mérkőzés a szabályoknak megfelelően bedobással folytatódik.

57.5.4.4         Ha az 57.5.2.3 paragrafust a büntetődobó játékos ellenfele az utolsó vagy egyetlen büntetődobás közben megszegi, a büntetődobást sikeresnek kell tekinteni, az egy (1) pontot meg kell adni, és technikai hibát kell ítélni a szabálysértést elkövető játékos ellen.

57.5.4.5         Ha egynél több büntetődobást hajtanak végre, akkor a bedobás büntetések csak az utolsó vagy egyetlen büntetődobás közben elkövetett szabálysértésekért ítélhetők meg.

57.6          Az összes játékos, akik nincsenek a helyközökben:

57.6.1          Cselekedeteikkel nem zavarhatják a büntetődobó játékost.

57.6.2          A meghosszabbított büntetődobó vonal és a három pontos vonal mögött kell maradniuk addig, amíg a labda nem érinti a gyűrűt vagy a büntetődobás be nem fejeződik.

Az 57.6 paragrafus megszegése szabálysértés.

57.6.3          Büntetés

Lásd az 57.5.4 paragrafust.

57.7          Olyan büntetődobás(ok) közben, amelye(ke)t további büntetődobási egység(ek), bedobás vagy feldobás követ(nek):

57.7.1          A játékosok nem foglalhatnak el egyetlen helyközt sem.

57.7.2          Minden játékosnak a meghosszabbított büntetődobó vonal és a három pontos vonal mögött kell maradnia.

Az 57.7 paragrafus megszegése szabálysértés.

57.7.3          Büntetés

Lásd az 57.5.4 paragrafust.

58. § Helyesbíthető tévedések

58.1          Meghatározás

A játékvezetők kijavíthatják tévedésüket, ha egy szabályt véletlenül helytelenül alkalmaztak, de csak az alábbi esetekben:

58.1.1         Jogosulatlan büntetődobás(oka)t ítéltek.

58.1.2         A büntetődobás(oka)t arra jogosulatlan játékosnak engedélyezték.

58.1.3         Elmulasztottak megítélni jogos büntetődobás(oka)t.

58.1.4         A játékvezetők tévesen adtak meg vagy töröltek pontokat.

58.2          Eljárás

58.2.1         Ahhoz, hogy helyesbíthetőek legyenek, a fent említett tévedéseket azelőtt kell valamelyik játékvezetőnek felfedeznie vagy a tudomására hozni, mielőtt a labda a tévedést követő mérkőzésóra indítás utáni első holtlabdát követően ismét élővé válik.

Azaz:

A tévedés megtörténik

– Minden tévedés akkor történik, amikor a labda holt.

A labda élővé válik

– A tévedés helyesbíthető.

A mérkőzésóra elindult vagy folyamatosan jár

– A tévedés helyesbíthető.

A labda holttá válik

– A tévedés helyesbíthető.

A labda élővé válik

– A tévedés már nem helyesbíthető.

 

58.2.2         A játékvezető a helyesbíthető tévedés felfedezésekor azonnal is megállíthatja a mérkőzést, ha ezzel a csapatok egyikét sem hozza hátrányos helyzetbe. Ha a tévedést a játék közben fedezik fel, a jegyzőnek meg kell várnia az első holtlabdát, mielőtt hangjelzésével figyelmeztetné a játékvezetőket, hogy állítsák meg a mérkőzést.

58.2.3         Bármely elért pontot, az eltelt játékidőt és a tévedés felfedezését megelőzően bekövetkezett egyéb tevékenységeket nem kehet érvényteleníteni.

58.2.4         Miután a tévedést felfedezték és az még helyesbíthető:

·         Ha a tévedés helyesbítésében érintett játékos a csapatpadon van, mert szabályosan lecserélték (nem azért, mert kiállították vagy mert elkövette 5. hibáját) vissza kell térnie a pályára, hogy a helyesbítésben részt vegyen (ekkor játékossá válik)

Miután a helyesbítés megtörtént, a játékos a játékban maradhat, kivéve, ha újra szabályos cserekérés történt, amely esetben a játékos elhagyhatja a játékteret.

·         Ha a játékos lecserélték, mert elkövette az 5. hibáját vagy kiállították, a helyette szabályosan beállt cserejátékosnak kell részt vennie a tévedés helyettesítésében.

58.2.5         A tévedés helyesbítése után a mérkőzés attól a ponttól folytatódik, ahol ezen ok miatt megszakadt. A labdát annak a csapatnak kell adni, amelyik a tévedés felfedezésekor arra jogosult volt.

58.2.6         A helyesbíthető tévedések azután már nem helyesbíthetők, ha az első játékvezető aláírta a jegyzőkönyvet.

58.2.7         A jegyző által az eredményben, a hibák és az időkérések számában vétett rossz bejegyzések nem a helyesbíthető tévedések szabály alá tartoznak, így ezeket a játékvezetők a mérkőzés folyamán bármikor kijavíthatják, amíg az első játékvezető alá nem írja a jegyezőkönyvet.

58.3          Kivétel:

58.3.1         Ha a tévedés jogtalan büntetődobás(ok) megítélésekor vagy a büntetődobás(ok)nál nem a megfelelő játékos kijelölése volt, a tévedés eredményeként végrehajtott büntetődobás(oka)t és minden azzal járó tevékenységet törölni kell, kivéve, ha technikai, sportszerűtlen vagy kizáró hibákat ítéltek a tévedést követő tevékenység közben.

58.3.2         Ha a tévedés jogos büntetődobás(ok) megítélésének elmulasztása vagy a büntetődobás(ok)nál nem a megfelelő játékos kijelölése volt és a tévedés bekövetkezte óta nem történt változás a labdabirtoklásban, a mérkőzés a helyesbítés után úgy folytatódik, mint bármely normál büntetődobást követően.

58.3.3         Ha a tévedés jogos büntetődobás(ok) megítélésének elmulasztása volt, és ha ugyanaz a csapat a tévesen megítélt labdabirtoklás után kosarat szerzett, akkor a tévedést figyelmen kívül kell hagyni.

 

59. § Az MKOSZ kiegészítése

Az MKOSZ az évente kiadott versenykiírásokban szabályozza a magyar bajnokságokra vonatkozó előírásokbraat, amelyek eltérhetnek a FIBA szabályaitól. Eltérés esetén a magyar szabályozás a mérvadó.